A Tádzsikisztánból származó, de jelenleg New Yorkban élő Aziza Bobojanov és férje a Montessori pedagógiai módszer hívei, és ennek alapján már 17 hónapos koruktól önállóságra nevelik ikreiket.
Maria Montessori olasz orvosnő, pedagógus és pszichológus szerint minden gyerekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ezért biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, és a megfelelő környezetet.
A 28 éves Aziza pedig anyaként pontosan ezt teszi. „Amióta elkezdtük bevonni őket az olyan feladatokba, mint a reggeli felszolgálása vagy az olyan napi tevékenységekben való segítségnyújtás, mint a főzés, takarítás, sőt, még a bútorok összeszerelése is, azt vettük észre, hogy jelentősen csökkent a hisztirohamok száma” – magyarázta az édesanya.
„Nyilvánvalóvá vált, hogy minél gyakrabban vesznek részt ezekben a tevékenységekben, annál boldogabbak. Már nem keresik a figyelmet azzal, hogy sírnak, mert úgy érzik, a legtöbb otthoni rutinba be vannak vonva.”
A család New York-i otthona nem túl tágas, de az édesanya mégis megoldotta, hogy felszereljen egy komplett mini-konyhát a gyerekeknek, hogy kivehessék a részüket a konyhai tevékenységekből. „Amikor 2 évesek lettek, kezdeményeztem, hogy vegyenek részt a reggeliző asztal megterítésében, az önállóság felé vezető út első lépéseként” – mondta.
Az ötlet az édesanya szerint rendkívüli sikert aratott, és a fiai szinte azonnal ösztönösen ráéreztek arra, hogy kell megteríteni az asztalt, sőt, már néhány egyszerűbb ételt is el tudnak készíteni saját, jól felszerelt játékkonyhájukban.
Aziza elkezdte dokumentálni az ikrek konyhában tett próbálkozásait, és az egyik erről készült videó gyorsan el is terjedt a közösségi médiában. Bár a legtöbb reakció pozitív volt, kritikus megjegyzések is érkeztek. Vannak, akik szerint a gyerekektől túlzott függetlenséget várnak el, mások pedig „lustának” bélyegezték az édesanyát.
Aziza azonban nem különösebben törődik ezzel. „Rájöttem, hogy lehetetlen mindenkinek megfelelni, és mindig lesz valaki, aki ítélkezik” – mondta. „Őszintén szólva megtanultam, hogy ne zavarjon a szülői hozzáállásunkkal kapcsolatos kritika. A mi családunk úgy működik, ahogy nekünk a legjobban megfelel, és én nem erőltetem rá a módszerünket senki másra. A legfontosabb az, hogy ez a megközelítés hatékonyan működik a családunk számára, és ez az, ami igazán számít.”
„Soha nem ismerheted egy gyerek képességeit, amíg nem adsz neki egy esélyt. Gyakran alábecsüljük a kisgyerekek képességeit, pedig hihetetlenül éles eszűek és nagyon jó megfigyelői a mindennapi rutinjainknak” – magyarázta Aziza nevelési elveivel kapcsolatban.
Az ikrek elsajátították a kemény tojás hámozásának és szeletelésének módját, és ügyesen készítenek turmixokat joghurtból, banánból, fagyasztott bogyós gyümölcsökből, mandulavajból és zabból. A kis szakácsok önállóan megterítenek és eltakarítanak maguk után, ráadásul egyértelműen élvezik is a dolgot. Az édesanya természetesen bármiben segít a fiúknak, ha szükségük van rá, de azt is megtanulta, mikor kell hátralépni, és hagyni, hogy a gyerekek maguktól fedezzenek fel valamit.
„Vannak pillanatok, amikor ez kihívást jelenthet, különösen akkor, amikor sietünk, és az ikrek ragaszkodnak ahhoz, hogy mindent maguk csináljanak. Eltartott egy darabig, amíg elfogadtam, hogy az olyan balesetek, mint az edények összetörése vagy az italok kiömlése a tanulási folyamat részei” – ismerte be Aziza, hozzátéve, hogy ha kisebb konyhai baleset történik, általában elszámol magában 10-ig, és így sikerül megőriznie a nyugalmát, az ikrek pedig már hozzászoktak, hogy összetakarítsanak maguk után.
A kétgyermekes anyuka úgy véli, hogy mindez megéri a fáradtságot és türelmet, mert a fiai önbizalmat és sikerélményeket szereztek, ugyanakkor a kreativitásuk és a finommotoros készségeik is fejlődnek ezáltal. A szülők azt is tapasztalták, hogy a fiúk sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítanak az ételek iránt, amióta kivehetik a részüket a konyhai teendőkből. Például soha nem szerették a kemény tojást, amíg el nem kezdték saját maguk meghámozni és felszeletelni azt.
„Végső soron az a célunk szülőként, hogy tisztelettudó, megbízható és sikeres felnőtteket neveljünk” – érvelt Aziza, de hozzátette, hogy az így szerzett közös emlékek is nagy bónuszt jelentenek.
A fiúk már egyik kedvenc ételük, a pizza elkészítését is elkezdték megtanulni, és nagyon izgatottak voltak. Az édesanya pedig azt is megfigyelte, hogy a reggeli készítés gondolata még egy olyan reggelen is jobb kedvre hangolja őket, amikor kialvatlanul és nyűgösen ébredtek.
„Amikor a nappaliba mentünk, emlékeztettem őket, hogy nyissák ki a hűtőt. Azonnal felcsillant a szemük a puszta izgalomtól, annak ellenére, hogy még mindig könnyes volt az arcuk a rossz hangulatú ébredés miatt” – magyarázta az édesanya.
Aziza más szülőknek is azt tanácsolja, hogy vonják be gyerekeiket a konyhai vagy más háztartási tevékenységekbe, és legyenek türelmesek. „A rendetlenséget percek alatt el lehet takarítani, de az emlékek, amelyeket a gyerekekkel együtt teremtünk, egy életen át megmaradnak” – mondta.
