A tartósan 30 fok fölötti hőmérséklet szervezetünk vízháztartására kóros hatással lehet. Az egészségügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a napon való tartózkodás könnyen napszúrást okozhat, különösen időseknél és kisgyerekeknél. Tünetei a fejfájás, hányinger, szédülés, émelygés és a magas láz. A tarkó merev lesz, a beteg tudata zavaros, s az eszméletét is elvesztheti.
Az első és legfontosabb dolog árnyékos, hűvös helyre vinni a beteget, hideg vízzel borogatni a tarkót, s enyhén megemelt felsőtesttel ágynyugalmat biztosítani fénytől, hőtől védett helyiségben. Ha a tünetek rosszabbodnak, orvoshoz kell fordulni.
A magas hőmérséklet a vérkeringést is befolyásolhatja, ami ájuláshoz vezethet. A beteg émelygést, gyengeséget érez, látása elhomályosul, teste leizzad. Az úgynevezett hőkollap- szus, ami negyedóránál nem tart többet, az agyi vérkeringés rövid zavara miatt alakul ki.
Aki a nagy melegben nem fogyaszt elég folyadékot, szervezete a folyadék- és sóveszteséggel járó izzadás miatt kiszáradhat, aminek jele a fáradékonység, étvágytalanság, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, izomgörcsök és eszméletvesztés is előfordulhat.
A hőguta a kánikulában végzett fizikai munka során alakulhat ki.
A hőkimerülés hosszan tartó kánikula idején fordul elő. Oka a víz- és a sóhiány. Szédüléssel, fejfájással, hányingerrel, hányással, gyors légzéssel és szapora pulzussal jelentkezik, előfordulhat a beszéd és a járás zavara és izomgörcsök is.
Hogy a kánikula kellemetlen következményeit megelőzzük, a szakemberek tanácsa alapján, ha módunk van rá, zuhanyozzunk, pótoljuk az izzadás során elvesztett sót és folyadékot, a víz mellett igyunk lehetőleg gyümölcsleveket is. Az alkohol fogyasztása ilyenkor nem ajánlott, mert folyadékot von el a szervezettől.
