Az Európai Bizottság 2026. szeptember 17-én elfogadta az EU KIDS Act javaslatát, amely egységesebb szabályokat vezetne be a gyermekek online védelmére az Európai Unióban. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy 13 éves kor alatt a gyerekek nem hozhatnának létre saját közösségimédia-fiókot, míg 15 éves kor alatt csak szülői felügyelettel használhatnák ezeket a szolgáltatásokat.
A javaslat nemcsak a közösségi hálózatokra vonatkozna. Hatálya kiterjedne a videómegosztó platformokra, az online játékokra, a mesterséges intelligenciával működő chatbotokra és társalkalmazásokra, valamint bizonyos alkalmazásboltokra és operációs rendszerekre is.
13 éves kor alatt nem lehetne saját fiókot létrehozni
Az EU KIDS Act fokozatos rendszert vezetne be a közösségi média használatára.
A 3 és 13 év közötti gyermekek nem rendelkezhetnének saját közösségimédia-fiókkal. Videós szolgáltatásokat csak olyan, kifejezetten gyermekeknek kialakított felületeken használhatnának, amelyekhez a szülő vagy gondviselő ad hozzáférést.
A 13 és 15 év közötti korosztály már használhatna úgynevezett mini-fiókokat, ezeket viszont a szülőnek vagy gondviselőnek kellene létrehoznia és felügyelnie.
15 éves kortól a fiatalok már önálló fiókot nyithatnának szülői hozzájárulás nélkül.
Külön szabályok vonatkoznának a gyermekek által használt platformokra
A Bizottság a „biztonságos tervezés” elvét tenné a szabályozás egyik központi elemévé.
Ez azt jelentené, hogy a platformoknak kellene bizonyítaniuk: szolgáltatásaikat úgy tervezték meg, hogy azok életkornak megfelelőek és biztonságosak a gyermekek számára. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a tervezet ezzel megfordítaná a jelenlegi logikát.
„Today, our children are engaging with the most sophisticated technologies ever created. Technology that was never created with their wellbeing in mind. Our KIDS Act is reversing the burden of proof – it is for platforms to show they are safe by design.”
A szabályok a közösségi hálózatokon kívül az online játékokra, a videómegosztókra és az AI-chatbotokra is kiterjednének.
Korlátoznák a függőséget erősítő funkciókat
A tervezet több olyan megoldást is korlátozna, amelyeket a Bizottság problémásnak tart a gyermekek esetében.
Ide tartozhatna a végtelen görgetés, az olyan jutalmazási mechanizmusok, amelyek hosszabb használatra ösztönöznek, valamint az alvási időszakban érkező értesítések. A platformoknak azt is meg kellene akadályozniuk, hogy idegenek könnyen, kéretlenül kapcsolatba léphessenek kiskorú felhasználókkal.
A gyermekek számára egyszerű blokkolási és jelentési lehetőségeket kellene biztosítani.
A kiskorúak profiljai alapértelmezés szerint privátak lennének, és szigorúbb szabályok vonatkoznának arra is, mikor férhet hozzá egy alkalmazás a helyadatokhoz, a kamerához vagy a mikrofonhoz.
A korellenőrzésnél a személyes adatok védelme is fontos szempont
Az új rendszer működéséhez a platformoknak ellenőrizniük kellene a felhasználók életkorát.
A Bizottság olyan technikai megoldásokat támogat, amelyeknél nem szükséges személyazonosító okmányt vagy biometrikus adatot közvetlenül átadni a közösségi platformnak. A cél az lenne, hogy a szolgáltató csak azt az információt kapja meg, amelyből kiderül, megfelel-e a felhasználó az adott korhatárnak.
Az EU már dolgozik egy olyan életkor-ellenőrzési megoldáson, amely a személyes adatok védelmét szem előtt tartva működne.
A nagy platformoknak előre bizonyítaniuk kellene a megfelelést
A legnagyobb online platformokra szigorúbb követelmények vonatkoznának.
A nagyon nagy online platformoknak még azelőtt megfelelőségi tervet kellene benyújtaniuk, hogy szolgáltatásaik az új szabályok alapján gyermekekhez eljutnának. A terveket független auditorok vizsgálnák meg.
Az AI-társalkalmazások és chatbotok esetében a szolgáltatóknak szintén igazolniuk kellene, hogy megfelelnek az új követelményeknek, és rendelkeznek a felmerülő kockázatok nyomon követésére szolgáló rendszerrel.
A szabályszegésekért kiszabható bírság elérhetné a vállalat teljes éves globális árbevételének 6 százalékát. A Bizottság által felügyelt szolgáltatásoknál gyorsított eljárást vezetnének be: az előzetes megállapításokat 30 napon belül, a végleges döntést pedig lehetőség szerint 90 napon belül kellene meghozni.
A szabályok még nem léptek hatályba
Az EU KIDS Act jelenleg jogalkotási javaslat.
Az Európai Bizottság szeptember 17-én továbbította a tervezetet az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának. A szabályok csak a jogalkotási folyamat lezárása és elfogadásuk után válhatnak kötelezővé a tagállamokban.
