A NATO-nak nagyobb európai szerepvállalásra és további katonai beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy hitelesen reagáljon az egyre összetettebb biztonsági fenyegetésekre – erről beszélt Mark Rutte, a szövetség főtitkára brit látogatásán. Értékelése szerint a NATO az elmúlt generáció legveszélyesebb biztonsági környezetével néz szembe.
Rutte szeptember 16-án találkozott Andy Burnham brit miniszterelnökkel, majd az oxfordshire-i Ditchley Foundation rendezvényén mondott beszédet. A NATO hivatalos tájékoztatása szerint a főtitkár méltatta Nagy-Britannia szerepét a szövetségben, de világossá tette, hogy Európának hosszabb távon is növelnie kell saját védelmi képességeit.
„Elengedhetetlen, hogy fegyveres erőitek továbbra is biztosítsák azt a katonai erőt, amelyre a NATO-nak szüksége van” – fogalmazott Rutte Ditchley Parkban.
Rutte szerint Európának nagyobb részt kell vállalnia saját védelméből
A NATO-főtitkár felszólalásának egyik központi témája a védelmi kiadások növelése volt.
A NATO-tagállamok a 2025-ös hágai csúcstalálkozón vállalták, hogy 2035-ig a GDP-jük 3,5 százalékát fordítják közvetlen védelmi kiadásokra. Nagy-Britannia esetében ennek elérése a The Guardian számítása szerint reálértéken mintegy 30 milliárd fontnyi további forrást igényelhet.
A brit költségvetési tervek egyelőre a GDP 2,7 százalékára emelnék a védelmi kiadásokat a következő évtized végéig. A pénzügyi nyomás közben már a hadsereg működésében is megjelent: az év végéig több nem létfontosságú kiképzési programot felfüggesztettek.
Rutte szerdán arról is tárgyalt Andy Burnhammel, milyen kötelezettségeket vállal Nagy-Britannia a NATO keretein belül. A találkozó részleteit nem ismertette.
Burnham a megbeszélés előtt hangsúlyozta, hogy a kormányváltás nem változtatott London NATO-politikáján.
„Soha nem történt változás az Egyesült Királyság NATO iránti szilárd elkötelezettségében és a NATO iránti kötelezettségeinkben” – mondta.
„Nagyobb mértékű elkötelezettségre van szükségünk”
Mark Rutte szerint Donald Trump Fehér Házba való visszatérése előtt Európában sokáig tartotta magát az a feltételezés, hogy az Egyesült Államok továbbra is a NATO katonai erejének legnagyobb részét biztosítja, és a költségek jelentős hányadát is viseli.
A főtitkár szerint ezen a szemléleten változtatni kell.
„Nagyobb mértékű elkötelezettségre van szükségünk az Egyesült Királyság és Európa részéről a szövetség keretében” – jelentette ki.
Indoklása szerint a NATO „az elmúlt generáció legveszélyesebb és legösszetettebb biztonsági helyzetével szembesül”. A főtitkár az európai és közel-keleti háborúkat, az egyre növekvő geopolitikai bizonytalanságot, Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a terrorizmust, Iránt és a globális hatalmi verseny változásait is a meghatározó kihívások közé sorolta.
A NATO-főtitkár szerint a kollektív védelem hitelessége is múlik a kiadásokon
Rutte arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniának és a többi európai NATO-tagállamnak többet kell fordítania védelemre, mert megfelelő katonai képességek nélkül a kollektív védelem hitelessége sérülhet.
Nagy-Britanniának szerinte „központi szerepe van ennek az erősebb Európának a kiépítésében egy erősebb NATO-n belül”.
A főtitkár külön kiemelte a brit Trident nukleáris elrettentő rendszer modernizálását, amelyre London több milliárd fontot fordít. A brit hagyományos fegyveres erők korszerűsítése szintén folyamatban van.
Nagy-Britannia sokáig az Egyesült Államok után a NATO egyik legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkezett, az összesített kiadások terén viszont már Németország mögé került. A jelenlegi tervek szerint 2029-re a német katonai költségvetés megközelítheti a brit összeg kétszeresét.
Rutte az orosz provokációkról és Ukrajnáról is beszélt
A NATO főtitkára Nagy-Britannia szerepét az Oroszországnak tulajdonított európai provokációk és szabotázsakciók elleni fellépésben is méltatta.
A NATO hivatalos közleménye szerint Rutte úgy fogalmazott, Nagy-Britannia a többi szövetségessel együtt vezető szerepet játszik az orosz fellépéssel szembeni válaszban. Azt is hangsúlyozta, hogy a NATO-t nem fogják megfélemlíteni az ellenséges akciók, és ezek szerinte inkább további Ukrajnának nyújtott támogatást eredményeznek.
London évente mintegy 3 milliárd font értékű fegyveres támogatást biztosít Ukrajnának.
Kanada is közelebb kerülhet az európai katonai együttműködéshez
A brit látogatással egy időben Kanada hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a Nagy-Britannia vezette Joint Expeditionary Force, vagyis JEF katonai együttműködéshez.
A Mark Carney vezette kanadai kormány ezzel tovább erősítené az európai országokkal fenntartott védelmi kapcsolatokat. Kanada már tagja a NATO-nak, a JEF pedig egy tíz észak-európai és észak-atlanti NATO-tagállamot tömörítő gyorsreagálású katonai partnerség.
A JEF jelenlegi tagjai Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság.
