A téli napforduló egy jelentős csillagászati pillanat, ami jelzi a csillagászati tél kezdetét, ugyanakkor az év legrövidebb napját, é egyben az év leghosszabb éjszakáját is. Ez a jelenség hazánkban december 21-én, vasárnap, 16:00 óra körül fog bekövetkezni.
„A téli napforduló jelzi a csillagászati tél kezdetét, azt a pillanatot, amikor a Nap eléri a legdélibb pozícióját a csillagászati égbolton, körülbelül 23°27’-re délre az Egyenlítőtől, a Baktérítő szélességi kör felett. Ezen a napon a napkelte és a napnyugta szimmetrikusan délre tolódik a keleti és nyugati égtájakhoz képest, így ez lesz az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája” – magyarázza Adrian Șonka csillagász, a bukaresti „Amiral Vasile Urseanu” Csillagászati Obszervatórium munkatársa.
A szakember arról is beszélt, mi áll a hosszú éjszakák hátterében. „A decemberi jelenség azt az időszakot jelzi, amikor nap közben a Nap pozíciója az égen alig változik, mivel a téli napforduló idején szinte mozdulatlanul áll az égen. Csak ezután kezd a Nap fokozatosan magasabbra emelkedni a déli órákban, jelezve, hogy a napok kezdenek hosszabbodni” – fejtette ki Șonka.
Hazánkban a Nap körülbelül csak 21°-kal emelkedik a horizont felé. A csillagász így fogalmaz: „a téli napforduló idején az éjszakák a leghosszabbak az évben, mert a Nap alig emelkedik az égen, és csak rövid ideig látható. Ilyen körülmények között a nappalok hossza elérte az éves minimumát – nagyjából 9 órát, míg az éjszaka elérte a maximális hosszát, közel 15 óra 10 percet”.
December 21. után a nappalok hossza fokozatosan növekszik, az éjszakák pedig egyre rövidebbek lesznek. Ez a folyamat június 21-ig, a nyári napéjegyenlőségig folytatódik. Bár a meteorológiai tél december 1-jén kezdődik, a csillagászati tél hivatalosan a téli napfordulóval veszi kezdetét.
Șonka megemlíti, hogy a déli féltekén a hatások ellentétesek, ahol ez a pillanat a csillagászati nyár kezdetét jelenti, és a Nap az éves magasságának maximumán van.
