Elhalasztották a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti budapesti csúcstalálkozót, amit a múlt héten jelentettek be, és a tervek szerint a következő hónapban került volna megrendezésre – írja a Metro.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetését követően azonban a személyes találkozókat egyelőre elhalasztották. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a Trump és Putyin közötti találkozó nem volt kifejezetten sürgős, és komoly előkészületekre van szükség hozzá.
Szergej Rjabkov, az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese ellenben úgy fogalmazott, hogy nincs jelentős akadálya Putyin és Trump találkozójának.
Samantha de Bendern, a Chatham House Oroszország-programjának munkatársa szerint a hirtelen fordulatban számos tényező játszik közre, de szerinte a halogatás Putyin részéről alapvetően újabb kísérlet arra, hogy időt nyerjen az Ukrajna elleni illegális invázió folytatásához.
A szakértő négy okot nevezett meg, amelyek a találkozó elhalasztásának hátterében állhatnak.
1. Putyin számára „megalázó”, hogy körözöttként utazzon
„Putyin számára meglehetősen megalázó, hogy ilyen bonyodalmakon kell keresztülmennie, hogy egyáltalán eljusson Budapestre. A repülési terv körüli felhajtás valójában csak azt hangsúlyozza, hogy ő egy körözött bűnöző” – mondta de Bendern a Metrónak.
Több mint két éve, hogy az orosz vezető ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. „Bármennyire is próbálják az oroszok azt állítani, hogy ez egy teljesen illegális ítélet, ez mégis korlátozza a mozgását, és egyre nyilvánvalóbbá teszi az orosz közvélemény számára, hogy az elnökük nem repülhet oda, ahová csak akar” – tette hozzá a szakértő.
2. Biztonsági aggodalmak
De Bendern szerint az oroszok a biztonság miatt is aggódhatnak. Putyin és Trump legutóbb az alaszkai Anchorage-ban találkoztak, amely a világ nagy részétől elszigetelt helyen fekszik.
„Ez egy biztonsági szempontból teljesen ellenőrzött amerikai bázis volt, ahol az oroszok is kényelmesen érezhették magukat” – magyarázta a szakértő.
3. Ha a háború véget ér, Putyinnak szembe kell néznie a következményekkel Oroszországban
Ha a háború véget érne, úgy, hogy az oroszoknak nem sikerült megszerezni minden olyan területet, amit szerettek volna, miután az elmúlt időszakban lényegében mindent a háborúnak rendeltek alá, komoly problémákkal kellene szembesülniük. Ezzel szemben amíg a háború tart, Putyin fenntarthatja azt a látszatot, hogy az orosz gazdaság termelékeny, és hogy az ipari termelés magas, mert minden a háborús gépezetbe kerül.
4. Kényes alapokon nyugvó diplomáciai kapcsolatok
De Bendern szerint mindkét ország igyekszik elkerülni a diplomáciai megaláztatást, és egyik vezető sem akar eredménytelen találkozót. A szakértő ugyanakkor azt is valószínűnek tartja, hogy a találkozó helyszíne végül mégsem Budapest lesz, hanem egy diplomáciailag semlegesebb helyszín.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az oroszok mindent megtesznek annak érdekében, hogy Trump kegyeibe férkőzzenek, valamint, hogy éket verjenek az Egyesült Államok és európai szövetségesei közé, amiben de Bendern szerint részben sikerrel is járnak.
De Bendern szerint az sem egyértelmű, hogy a Fehér Ház tisztában van azzal, miért fontos részlet, hogy az esetleges találkozó helyszíne éppen Budapest lehet. A magyar főváros 1994-ben egy másik nemzetközi egyezmény, a budapesti memorandum aláírásának színhelye volt, amiben Oroszország megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát, ha az lemond a Szovjetunió felbomlásakor örökölt nukleáris fegyverekről.
Amikor azonban a Huffington Post riportere, S. V. Date arról kérdezte Karoline Leavitt-et, a Fehér Ház szóvivőjét, ki javasolta Budapestet, Leavitt azt válaszolta neki: „Anyád.”
Date erre azt kérdezte, viccesnek találja-e ezt a helyzetet, mire Leavitt becsmérelni kezdte a riportert.
