A globális energiapiacok megrendülése látványos következményekkel járt: miközben a Közel-Keleten kirobbant konfliktus újabb bizonytalansági hullámot indított el, Oroszország számára váratlan pénzügyi fellendülést hozott.
A Reuters számításai szerint az orosz állam egyik legfontosabb bevételi forrása, a kőolajtermelésre kivetett ásványi erőforrás-kitermelési adó áprilisban csaknem megduplázódik. A becslések alapján a bevétel elérheti a 700 milliárd rubelt, azaz mintegy 9 milliárd dollárt, ami jelentős ugrás a márciusi 327 milliárd rubelhez képest.
A fordulat hátterében a február 28-án kirobbant közel-keleti konfliktus áll. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai nyomán Teherán lezárta az Ormuz-szorost, amely a globális kőolaj- és cseppfolyósított földgázforgalom egyik legfontosabb útvonala. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a kialakult helyzet a történelem egyik legsúlyosabb olajválságát idézte elő.
Az ellátási zavarok azonnal megjelentek az árakban is: a Brent nyersolaj ára hordónként jóval 100 dollár fölé emelkedett. Ez közvetlenül növelte azoknak az országoknak a bevételeit, amelyek jelentős exportkapacitással rendelkeznek – köztük Oroszországét is.
Moszkva számára különösen fontos, hogy az olaj- és gázipar bevételei döntően a termeléshez kötődnek. Bár a nyersolaj-exportra kivetett vámot 2024 elején megszüntették egy átfogó adóreform részeként, a kitermelésre kivetett adó továbbra is kulcsszerepet játszik az állami költségvetésben.
A számok ezt jól tükrözik: az orosz Ural olaj átlagára márciusban 77 dollárra emelkedett hordónként, ami 2023 októbere óta a legmagasabb szint. Ez 73 százalékos növekedést jelent a februári értékhez képest, és jóval meghaladja a költségvetésben kalkulált 59 dolláros árszintet.
A Kreml szerint jelenleg rendkívül erős a kereslet az orosz energia iránt, mivel a globális piacok egyre inkább szűkössé válnak. Az energiaexport így rövid távon stabil bevételi forrást biztosít az országnak.
A kedvező számok mögött azonban komoly feszültségek húzódnak. A moszkvai pénzügyminisztérium adatai szerint Oroszország 4,58 billió rubeles költségvetési hiányt halmozott fel, ami a GDP közel 1,9 százalékának felel meg. Emellett az ukrán támadások az energetikai infrastruktúra ellen tovább növelik a bizonytalanságot, és az olajtermelés csökkenésének kockázatát is magukban hordozzák.
Az, hogy ez a váratlan bevételnövekedés mennyire bizonyul tartósnak, nagymértékben attól függ, milyen irányt vesznek az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, és hogy a jelenlegi fegyverszünetből kialakul-e egy hosszabb távú megállapodás.
