Vlagyimir Putyin évek óta tudatosan használja a történelem sajátos értelmezését arra, hogy igazolja Ukrajna elleni fellépését, miközben támogatást próbál szerezni nemcsak Oroszországban, hanem a nemzetközi közvélemény körében is – erről beszélt Niels Drost, a holland Clingendael Intézet biztonságpolitikai kutatója és a Kelet-Európával, valamint Oroszországgal foglalkozó kutatóközpont munkatársa.
A szakértő az Ukrinformnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz elnök politikájának megértéséhez kulcsfontosságú annak felismerése, miként használja fel a múltat politikai céljai szolgálatában.
Drost szerint Putyin egyik központi állítása az, hogy az ukránok és az oroszok valójában ugyanannak a történelmi közösségnek a részei.
„Putyin azt állítja, hogy az ukránok, mint »kis oroszok«, 1000 éves történelem révén a tágabb értelemben vett orosz nép részét képezik. Saját múltértelmezését használja arra, hogy alátámassza: Ukrajna nagy része történelmi orosz terület lenne, és az ő szemléletében Ukrajnának nincs joga szuverén államként létezni. Meg kell értenünk, mi zajlik a fejében, és pontosan hogyan használja a történelmet eszközként ezeknek a narratíváknak a terjesztésére. Mert a történelmi tények felhasználásával egy teljesen más történetet is el lehet mesélni Ukrajnáról, mint szabad, szuverén és demokratikus államról, és arról, hogy éppen ennek a történelemnek köszönhetően alakult ki” – fogalmazott.
A kutató szerint a történelem nem csupán háttérelem az orosz elnök retorikájában, hanem tudatosan alkalmazott politikai fegyver.
A szakértő rámutatott, hogy az ilyen történelmi narratívák nem kizárólag az orosz társadalom számára készülnek. A Kreml kommunikációja jelentős részben a nyugati közönséget is megcélozza, amely gyakran kevésbé ismeri Kelet-Európa történelmi összefüggéseit.
„A történelem hatalmas fegyver. Putyin arra használja, hogy mozgósítsa az orosz társadalmat, és meggyőző narratívát teremtsen a külvilág számára, amely nem ismeri ezt a történelmet. Az ukránok számára ez mélyen személyes kérdés – ez az ő történelmük is. De az amerikaiak vagy az európaiak gyakran nem ismerik elég jól. Ez különösen világossá vált például a Tucker Carlsonnal készített interjú során, amikor Putyin fél órát töltött azzal, hogy bemutassa a történelemről alkotott saját verzióját, hogy igazolja álláspontját. Egy szélesebb amerikai vagy nyugati közönség számára ez meglehetősen összetettnek és meggyőzőnek tűnhet.”
Drost szerint éppen ezért fontos megérteni, hogyan alakult ki az a gondolkodásmód, amely végül az Ukrajna elleni teljes körű invázióhoz vezetett.
A kutató arra is emlékeztetett, hogy Putyin nem egyik napról a másikra jutott el jelenlegi álláspontjához. Kezdetben az oroszok és ukránok közötti kulturális és történelmi közelségről beszélt, később azonban már azt hangsúlyozta, hogy a két nemzet valójában „egy népet” alkot.
Különösen a Krím 2014-es annektálása után váltak hangsúlyossá ezek az üzenetek az orosz kommunikációban.
„Ezért fontos megértenünk, hogy Putyin miért és hogyan teszi ezt, hogy az emberek jobban megértsék, hogyan jutottunk el Oroszország Ukrajna elleni nagyszabású inváziójához, és az ahhoz vezető összes lépéshez.” – mondta.
A szakértő szerint Európa számára ma már nem kizárólag a katonai fenyegetés jelent kihívást.
Véleménye szerint a propaganda, a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók és más befolyásolási műveletek ugyanolyan fontos szerepet töltenek be az orosz stratégiában, mint a hagyományos katonai eszközök.
„Meg kell értenünk, hogyan torzítja el Putyin a történelmet, és hogyan használja fegyverként. A megértés nem jelenti az igazolást. Megértés nélkül lehetetlen hatékonyan ellenállni; meg kell értenünk a logikáját, hogy tudjuk, hogyan álljunk ellen.” – hangsúlyozta.
A kutató szerint a nyugati országok hosszú ideig nem vették kellően komolyan azokat a figyelmeztetéseket, amelyek a háború veszélyére utaltak.
„A nagyszabású invázió előtt Kelet-Európában sokan figyelmeztettek egy nagy háború kockázatára. A CIA is figyelmeztetett. De sok európai országban, beleértve Hollandiát is, az volt a uralkodó vélemény, hogy Putyin »nem gondolja komolyan«. Pedig ő évek óta következetesen építette ezt a narratívát. És ha valaki évekig ismétel bizonyos dolgokat, nagy a valószínűsége, hogy megpróbálja azokat megvalósítani.”
A nyilatkozat a kétnapos hágai biztonsági konferencia idején hangzott el, amelyen a fiatal generáció szerepére és Európa jövőbeli biztonságára is kiemelt figyelmet fordítottak.
Az esemény kapcsán Rob Jetten holland miniszterelnök arról beszélt, hogy Ukrajna jövőjét az Európai Unió teljes jogú tagjaként képzeli el, és hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésére a lehető leghamarabb szükség lenne.
