A Meta Platforms pénteken bejelentette, hogy 2024 októberétől felfüggeszti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban. A vállalat szerint a Facebook és az Instagram anyacége képtelen megfelelni az új uniós előírásoknak, amelyek túlzott terheket rónak a működésükre.
Az AFP hírügynökség tudósítása szerint a Meta „megvalósíthatatlannak” nevezte az EU által bevezetett jogszabályokat. A közleményükben úgy fogalmaztak: „Ez egy nehéz döntés, amelyet az EU politikai reklámok átláthatóságáról és célzottságáról szóló rendeletére (TTPA) válaszul hoztunk meg.”
Hozzátették: „A TTPA jelentős további kötelezettségeket ró rendszereinkre, ami elviselhetetlenül bonyolulttá és jogbizonytalanná teszi a helyzetet az EU-ban működő hirdetők és platformok számára.”
A döntés kiterjed a Facebook, Instagram és WhatsApp platformokra is. Bár az utóbbi jellemzően nem tartalmaz reklámokat, a Meta júniusban jelezte, hogy egyes funkciókban hirdetések jelenhetnek meg.
Az EU célja az átláthatóság növelése
Az Európai Unió szerint a politikai hirdetésekre vonatkozó új szabályozás célja az online kampányok átláthatóságának fokozása – különösen a Cambridge Analytica-botrány óta. A 2018-as ügy során kiderült, hogy a tanácsadócég engedély nélkül használt fel milliónyi Facebook-felhasználói adatot politikai célú manipulációra, például a 2016-os amerikai elnökválasztás és a Brexit-népszavazás idején.
A Meta hangsúlyozta, hogy nincs egyedül ezzel az állásponttal. A Google szintén jelezte, hogy 2025 októberétől leállítja a politikai reklámokat az EU-ban, mivel az új szabályozás „jelentős operatív kihívásokkal” jár, és fokozott jogbizonytalanságot eredményez.
A Meta bejelentése érzékeny időpontban érkezett, hiszen fokozódik a feszültség az Európai Unió és az Egyesült Államok között a digitális szabályozás kérdésében. Az amerikai külügyminisztérium nemrég keményen bírálta az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényét (DSA), „orwellinek” titulálva a szabályozást.
Jim Jordan, a képviselőház jogi bizottságának republikánus elnöke szerint: „Papíron a DSA rossz. A gyakorlatban még rosszabb.”
Jordan a közeljövőben Brüsszelbe utazik, hogy találkozzon az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős képviselőjével.
Az amerikai bizottság szerint a DSA olyan mértékű beavatkozást jelent, ami „a platformokat arra kényszeríti, hogy módosítsák az Egyesült Államokban alkalmazott tartalomszűrési politikájukat”, ami veszélyezteti a szólásszabadságot.
Az EU határozottan elutasította a cenzúra vádját. Thomas Regnier, a digitális ügyek szóvivője kijelentette: „A szólásszabadság alapvető jog az EU-ban. Ez áll jogszabályaink középpontjában, beleértve a DSA-t is.”
A Meta és Brüsszel között egyébként már korábban is számos vitás pont volt, például a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatban. Áprilisban az EU 200 millió eurós bírságot szabott ki a Metára az adatkezelési irányelvek megsértése miatt.
