A vezető nemzetközi klímavédelmi hatóságok által készített új, hosszú távú időjárás-előrejelzés szerint „a szokásosnál nagyobb az esélye” annak, hogy Európában karácsony előtt jelentős hidegbetörés következik be.
A figyelmeztetés akkor hangzik el, amikor az európai országok tovább töltik földgáztárolóikat, remélve, hogy a téli fűtési szezont az Oroszországból érkező földgáz (vagy egyáltalán nem érkező) mennyisége nélkül is átvészelhetik.
Elemzők szerint elegendő gáznak kellene rendelkezésre állnia egy átlagos télre, de ha a hőmérséklet lezuhan, akkor az országok kénytelenek lehetnek a gázhoz való hozzáférést korlátozni, ami hatással lehet az iparra és a munkahelyekre.
Az idei – valószínűleg decemberi – hideghullám esélye „nagyon is reális” – mondta Carlo Buontempo, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója a POLITICO-nak. A szerdán kiadott októberi „többrendszeres szezonális előrejelzés” az ECMWF és hat másik nemzeti előrejelző intézet adatain alapul.
A téli időjárás előrejelzése az ősz ilyen korai szakaszában tele van bizonytalansággal, és a kulcsfontosságú tényezők, amelyek befolyásolhatják a körülményeket – különösen januárban és februárban – „még nem játszanak” – mondta Buontempo. Az energiaválság első telére készülő európai kormányoknak mindazonáltal figyelniük kell a karácsony előtti hideghullám lehetőségére, amely további nyomást gyakorolna a kontinens szűkös gázellátására.
„Meleg nyáron vagyunk túl. Tudjuk, hogy a tél egyre enyhébb lesz. Tehát hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy enyhe tél lesz, és nem kell aggódnunk” – mondta Carlo Buontempo.
„Ez lehet, hogy így is van, de a ma kiadott előrejelzésünk és az éghajlati rendszer működésének megértése arra enged következtetni, hogy valójában még mindig van esély egy nagyon hideg időjárás kialakulására, és ha valami, akkor idén – karácsony előtt – ez az esély nagyobb, mint egy átlagos évben” – tette hozzá a szakember.
A hidegbetörés egy úgynevezett „blokkoló eseményhez” kapcsolódna, amikor a tartós magasnyomás „rendellenes” keleti szelekhez és hidegebb hőmérséklethez vezet Európa felett. Jelenleg az éghajlati viszonyok azt jelzik, hogy egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége valamivel nagyobb a szokásosnál.
Amennyiben a jelenlegi La Niña időjárási mintázat, amely az átlagosnál hűvösebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményez az egyenlítői Csendes-óceánban, az újévben is fennmaradna – ami egyelőre nem jósolható meg teljes bizonyossággal -, az jellemzően a tél második felének enyhébb időjárását jelentené.
A januári és februári időjárást meghatározó másik kulcsfontosságú tényező – a sarki örvény, az Északi-sarkvidéket körülvevő nagy sebességű szélgyűrű – még nem alakult ki, így erre az időszakra vonatkozóan nem lehet határozott előrejelzéseket tenni.
Buontempo szerint fontos, hogy az európai kormányok minél jobban kihasználják az éghajlati viszonyokra és a várható időjárási mintákra vonatkozó meglévő adatokat – nem csak a hidegbetörésekre való felkészüléshez, hanem az esetleges gyenge szél- és csapadékszegény időszakok előrejelzéséhez is, amelyek hatással lehetnek a megújuló energiatermelésre.
„Rengeteg ingyenes és nyílt adat áll rendelkezésünkre” – mondta Buontempo. „Megfelelően kell használnunk őket, mert stratégiai szempontból annyira fontossá váltak.”
A szerdai előrejelzés még mindig tartalmaz bizonytalanságokat, és az energiapiacok általában nagyon nagy figyelmet fordítanak a novemberi hosszú távú előrejelzésre, mivel addigra már a tél második felére vonatkozó időjárási mintákat alakító főbb tényezők többsége játékban van, mondta Buontempo.
