Rendkívül korán gyengült meg az északi-sarki poláris örvény, ami a következő hetekben növelheti a hideg időjárás és a keleti szelek kialakulásának esélyét Európa egyes részein. A brit meteorológiai szolgálat megerősítette, hogy novemberben hirtelen sztratoszférikus felmelegedés történt, amelynek hatásai akár decemberben is érezhetők lehetnek. A szakértők szerint egyelőre nem lehet megmondani, mely országokat érheti el jelentősebb lehűlés vagy havazás.
Szokatlan folyamat zajlott le november első felében mintegy 30 kilométerrel az Északi-sarkvidék felett. A poláris örvényt alkotó erős légáramlás annyira meggyengült, hogy november 10. körül a szelek iránya is megfordult. Az ilyen események jellemzően a tél későbbi szakaszában fordulnak elő, ezért a mostani légköri változás különösen felkeltette a meteorológusok figyelmét.
A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office megerősítette, hogy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés, angol rövidítéssel SSW következett be.
A jelenség nem azt jelenti, hogy az Északi-sarkvidék felszínén hirtelen felmelegedett az idő. A változás a légkör magasabb rétegében történt, ahol az erős légköri hullámok megzavarták a sarkvidék körül áramló szeleket.
A következmények hetekkel később a földfelszín közelében is megjelenhetnek. Ez növelheti a hideg levegő délebbre jutásának esélyét, bár a lehűlés mértéke és földrajzi kiterjedése továbbra is bizonytalan.
Mi történt a poláris örvénnyel, és miért számít rendkívülinek?
A sztratoszférikus poláris örvény az Északi-sark felett kialakuló, erős nyugati szelekkel körülvett légköri rendszer. Ősszel és télen általában megerősödik, mivel a sarkvidék feletti magas légköri rétegek egyre hidegebbé válnak.
Időnként a légkör alsóbb rétegeiből felfelé terjedő nagyméretű hullámok megzavarják ezt az áramlást. Az örvény elmozdulhat, megnyúlhat, szélsőséges esetben akár ketté is szakadhat. Ha a nyugati szelek jelentősen lelassulnak vagy keleti irányúvá válnak, miközben a sztratoszféra gyorsan felmelegszik, kialakulhat a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés.
Andrew Charlton-Perez, a Readingi Egyetem meteorológiaprofesszora szerint a mostani esemény a modern megfigyelések történetében kivételesen korainak számít.
A kutató a Readingi Egyetem kifejtette, hogy az 1979 óta rendelkezésre álló műholdas adatokban és a korábbi, részben az 1940-es évekig visszanyúló megfigyelésekben sem azonosítottak ilyen korai eseményt.
A poláris örvénynek rendszerint előbb ki kell alakulnia és meg kell erősödnie ahhoz, hogy a légköri hullámok ennyire jelentősen megzavarhassák. Ez teszi különlegessé a 2026 novemberében tapasztalt folyamatot.
Az erős El Niño is szerepet játszhatott a változásban
A meteorológusok azt is vizsgálják, hogy a Csendes-óceán trópusi térségében kialakult erős El Niño hozzájárulhatott-e a poláris örvény meggyengüléséhez.
Az El Niño idején a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részén a szokásosnál melegebbé válik a tengerfelszín. Ez megváltoztathatja a zivatartevékenység és a légköri áramlások eloszlását, a hatások pedig a Föld távoli térségeiben is érzékelhetők.
A folyamat a magas légköri rétegeket is befolyásolhatja. A megerősödő légköri hullámok felfelé terjedve kölcsönhatásba léphetnek a poláris örvénnyel, csökkentve annak erejét.
Adam Scaife, a Met Office kutatója szerint az El Niño és a hirtelen sztratoszférikus felmelegedések között ismert összefüggés van, de a mostani esemény pontos oka még nem tisztázott.
Andrew Charlton-Perez arra is felhívta a figyelmet, hogy a Skandinávia térségében kialakult tartós magasnyomású légköri rendszer fontos szerepet játszhatott az örvény megzavarásában. Az ilyen blokkoló anticiklonok módosíthatják a futóáramlás, vagyis a jet stream útvonalát, és erősebb légköri hullámokat idézhetnek elő.
A kutatók ezért nem tekintik bizonyítottnak, hogy a novemberi sztratoszférikus felmelegedést közvetlenül az El Niño váltotta ki.
Mikor érkezhet hideghullám és havazás Európába?
A poláris örvény meggyengülése után a légköri változások jellemzően két–hat hét alatt érhetik el az időjárást közvetlenül alakító alsóbb légrétegeket. A novemberi esemény következményei így elvileg november végén vagy december folyamán válhatnak érzékelhetővé.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a légköri áramlások átrendeződése miatt tartós magasnyomású rendszerek alakulhatnak ki Európa északi térségében. Ezek bizonyos helyzetekben megnyithatják az utat a keletről vagy északról érkező hideg légtömegek előtt.
Hasonló légköri folyamatok hozzájárultak a 2018 februárjában Európát elérő jelentős hideghullámhoz is, amelyet a brit sajtó Beast from the East, vagyis „keleti szörnyeteg” néven emlegetett.
A mostani helyzetből mégsem következik, hogy 2026 decemberében hasonló időjárás várható. A hideg levegő elhelyezkedése, az atlanti légáramlások és a magasnyomású rendszerek mozgása egyaránt befolyásolják a következő hetek időjárását.
A Met Office november 18-i tájékoztatása szerint a poláris örvény már elkezdett helyreállni, nyugati szelei ismét erősödnek. Egyes hosszabb távú modellek december későbbi szakaszára újabb gyengülést jeleznek, de ennek bekövetkezése még bizonytalan.
A brit meteorológusok azt is hangsúlyozták, hogy a november közepén Nagy-Britannia egyes részein tapasztalt hideg és havazás nem a mostani sztratoszférikus felmelegedés következménye volt.
Magyarországon sem lehet pusztán a poláris örvény állapotából biztos hideghullámot vagy nagy havazást előre jelezni. A Kárpát-medence időjárása attól függ, hogy a következő hetekben merre helyezkednek el a nagy légköri nyomási rendszerek, és milyen irányból érkezik a levegő.
Egy esetleges keleti hidegbetörés erősebb fagyokat hozhatna, de a tartós havazáshoz megfelelő nedvesség és csapadékképződés is szükséges.
A tél várható alakulásáról a Twice.hu korábban az erős El Niño és a poláris örvény kapcsolatát is bemutatta.
