Az európai biztonságpolitika új korszakba lépett: a számok önmagukért beszélnek, és egyértelműen jelzik a változó geopolitikai realitásokat.
A NATO legfrissebb, 2025-ös jelentése szerint az európai tagállamok és Kanada védelmi kiadásai történelmi szintre emelkedtek. Az összeg először haladta meg a fél billió dollárt, elérve az 574 milliárd dollárt. A növekedés mértéke is figyelemre méltó: a 2024-es adatokhoz képest reálértéken közel 20 százalékos emelkedést regisztráltak, ami már a második egymást követő évben jelentős bővülést jelent.
Mark Rutte NATO-főtitkár a számok mögötti szemléletváltásra is felhívta a figyelmet. „Az európai országok és Kanada túl sokáig támaszkodtak túlzott mértékben az Egyesült Államok katonai erejére. De a gondolkodásmód jelentősen megváltozott” – nyilatkozta csütörtökön az újságíróknak.
A változás nemcsak összesített szinten látszik, hanem országonként is. Több NATO-tag már most meghaladja az Egyesült Államok GDP-arányos védelmi költését, amely jelenleg 3,19 százalék. Lengyelország 4,3 százalékkal vezeti a listát, míg a balti államok – Litvánia (4%), Lettország (3,74%) és Észtország (3,42%) – szintén kiemelkedő arányokat mutatnak. Dánia 3,34 százalékkal, Norvégia pedig 3,2 százalékkal követi őket.
A NATO tavaly tűzte ki célul, hogy a tagállamok 2035-ig elérjék a GDP 3,5 százalékának megfelelő védelmi kiadást, miközben további 1,5 százalékot kell fordítani a biztonságot támogató területekre, például a kiberbiztonságra és az infrastruktúrára. Már most három ország teljesítette ezt a 3,5 százalékos célt.
Az Egyesült Államok továbbra is messze a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkezik: 838 milliárd dolláros kiadása meghaladja az összes többi NATO-ország együttes költését. Az idei amerikai büdzsé már 892,6 milliárd dollár, és Donald Trump elnök jelezte, hogy ezt akár 1,5 billió dollárra is növelné.
Európa és Kanada együttesen a GDP 2,33 százalékát fordítja védelemre, ami szintén jelentős növekedést mutat az elmúlt évekhez képest.
A kiadások emelkedésének hátterében több tényező áll. Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a konfliktus eszkalációjának lehetősége erős nyomást gyakorol az európai országokra. Nyugati hírszerzési becslések szerint Moszkva néhány éven belül további katonai lépésekre is felkészülhet.
Ezzel párhuzamosan az orosz hatóságok katonai infrastruktúrát fejlesztenek a NATO keleti határai közelében, beleértve új bázisok és vasútvonalak kiépítését. A helyzetet tovább bonyolítja egy frissen benyújtott törvényjavaslat, amely lehetővé tenné Vlagyimir Putyin számára, hogy más országok területére vezényeljen csapatokat az ott letartóztatott orosz állampolgárok védelmére.
A hasonló jogi lépések korábban is megelőzték a katonai beavatkozásokat – 2008-ban Grúziában, 2014-ben a Krímben, majd 2022-ben Ukrajnában.
