Több milliárd forintnyi állami hirdetési megbízás jutott a sajtótermékekhez 2025-ben – derül ki abból az adatigénylésből, amelyet a Transparency International kezdeményezett, és amelynek eredményeit a 444 dolgozta fel. A nyilvánosságra került dokumentumok részletes képet adnak arról, mely médiumok részesültek a legnagyobb összegű kormányzati reklámköltésekből.
Az adatok szerint az állam 2025 áprilisa és decembere között legalább bruttó 9 milliárd forintot fordított online és nyomtatott sajtóban megjelent kormányzati hirdetésekre. Emellett televíziós reklámokra 7,1 milliárd forintot, rádiós kampányokra 1,1 milliárdot költött, míg közösségi médiás hirdetésekre további 246 millió forint jutott.
A dokumentumok 15 kormányzati kampány – köztük a Voks 2025, az Otthon Start és a Fogyasztóvédelmi Nemzeti Konzultáció – részletes médiatervét tartalmazzák. A reklámfelületek megvásárlására vonatkozó szerződéseket a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kötötte meg, a médiavásárlásokat pedig Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge Design bonyolította le.
Az Origo kapta a legnagyobb összeget
A nyilvánosságra került adatok alapján az online és nyomtatott sajtótermékek közül az Origo részesült a legnagyobb állami hirdetési bevételben.
Ezt követi a mandiner.hu, amely 390 millió forintban részesült, majd a borsonline.hu, ami közel 246 millió forintot kapott. A lista így folytatódik:
- a pestisracok.hu mintegy 199 millió forinthoz jutott;
- a nyomtatott Magyar Nemzet 183 millió forintot kapott;
- a magyarnemzet.hu 179 millió forintban részesült;
- a metropol.hu 166 millió forintot kapott;
- a nyomtatott Metropol 160 millió forinthoz jutott;
- a blikk.hu 124 millió forintot kapott;
- a nyomtatott Blikk közel 122 millió forintot;
- a tenyek.hu 119 millió forintot;
- a nyomtatott Bors 117 millió forintot;
- a nyomtatott Mandiner pedig 8 millió forint állami hirdetéshez jutott.
Az adatok szerint más szerkesztőségek is részesültek kormányzati reklámköltésekből. Az atv.hu 23 millió forintot kapott, a Nemzeti Sport 17 millió forinthoz jutott, míg a 2020-ban átalakult index.hu 2,9 millió forint értékű állami hirdetést könyvelhetett el.
A közösségi platformokra is jutott százmilliós összeg
A dokumentumokból az is kiderül, hogy a kabinet a közösségi médiafelületeken is jelentős összegeket költött.
A Google hirdetési rendszerében 136 millió forint értékben jelentek meg kormányzati reklámok, a Facebookon 102 millió forintot fordítottak hirdetésekre, míg a TikTokon közel 8 millió forintot költöttek.
A közösségi platformokon történő hirdetések azért is figyelemre méltók, mert a Facebookon és a Google felületein az Európai Unióban 2024 októbere óta nem jelenhetnek meg politikai hirdetések. A dokumentumok szerint ugyanakkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezt követően is vásárolt úgynevezett általános közösségi médiás hirdetéseket. A TikTok szabályzata ugyan szintén nem engedélyezi a fizetett politikai reklámokat, de a kormányzati szervek külön hitelesítési eljárás után hirdethetnek a platformon.
Az elmúlt hónapokban több médiacégnél csoportos létszámleépítéseket jelentettek be. A Mediaworksnél elbocsátások kezdődtek, felfüggesztették a nyomtatott Bors kiadását, leállt a Ripost.hu és a Metropol.hu, a Pesti Srácok szerkesztőségét megszüntették, az Origónál a szerkesztőség jelentős részétől váltak meg, a Mandinernél mintegy 60 munkatársat bocsátottak el, emellett leépítések indultak a Világgazdaságnál és a Magyar Nemzetnél is. Utóbbinál augusztustól a napilap hetilapként jelenik meg, miközben több megyei lap is heti megjelenésre áll át, három megyei napilap nyomtatott kiadása pedig július elején megszűnt.
