A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban alakítja át az amerikai munkaerőpiacot. Miközben sok pályakezdő diplomás egyre nehezebben talál állást, a technológiai beruházások olyan szakmák előtt nyithatnak új lehetőségeket, amelyekről kevesen gondolnák, hogy az AI-forradalom legnagyobb nyertesei közé kerülhetnek.
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója szerint a következő évek legkeresettebb és legjobban fizetett állásainak egy része nem a Wall Street irodáiban vagy a Szilícium-völgy technológiai vállalatainál jelenik meg. A villanyszerelők, szerelők, építőmunkások és acélipari szakemberek iránti kereslet olyan mértékben növekedhet, hogy számos pozícióban már egyetemi diploma nélkül is évi 100 ezer dollár feletti fizetés válhat elérhetővé.
A technológiai óriásvállalatok világszerte hatalmas adatközpontok, chipgyárak és számítástechnikai infrastruktúrák kiépítésén dolgoznak. A globális beruházások értéke az évtized végére elérheti a 7000 milliárd dollárt.
Huang szerint ez a fejlesztési hullám messze túlmutat a szoftverfejlesztésen és a mesterségesintelligencia-modellek megalkotásán. Az adatközpontokat meg is kell építeni, árammal kell ellátni, hűteni, karbantartani és folyamatosan bővíteni.
Az Nvidia vezetője ezt „az emberiség történelmének legnagyobb infrastrukturális fejlesztésének” nevezte, amely szerinte „rendkívül sok munkahelyet” hozhat létre.
A davosi Világgazdasági Fórumon, a BlackRock vezérigazgatójával, Larry Finkkel folytatott beszélgetés során így fogalmazott:
„Csodálatos, hogy ezek a munkahelyek a gyakorlati szakmákhoz kapcsolódnak, és szükségünk lesz szerelőkre, villanyszerelőkre, építőmunkásokra és acélipari munkásokra.”
Évi 100 ezer dollár feletti fizetés diploma nélkül
A mesterséges intelligencia működéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése már most komoly szakemberhiányba ütközik. A chipgyárak, adatközpontok és számítástechnikai rendszerek létrehozásához olyan képzett munkavállalók kellenek, akikből jelenleg nincs elegendő.
A hiány egyre magasabb béreket eredményezhet. Több kapcsolódó szakmában már most is találni évi 100 ezer dollárt meghaladó fizetéseket, miközben ezekhez a munkakörökhöz sok esetben nincs szükség négyéves egyetemi képzésre.
A McKinsey becslése szerint 2023 és 2030 között csak az Egyesült Államokban további 130 ezer képzett villanyszerelőre, 240 ezer építőmunkásra és 150 ezer építési felügyelőre lehet szükség.
Huang úgy látja, hogy a jó megélhetés lehetősége nem korlátozódhat azokra, akik magas szintű informatikai végzettséget szereztek.
„Mindenkinek joga van a nagyon jó megélhetéshez” – mondta. „Nem kell informatikai doktori cím, hogy sikeres legyél.”
A képzett szakmák előtt komoly növekedés állhat
Jensen Huang már korábban is arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak munkahelyeket szüntethet meg, hanem új állások tömegét is létrehozhatja.
A brit Channel 4 Newsnak adott 2025-ös interjújában úgy fogalmazott:
„Minden gazdaságban a képzett szakmák szegmense igazi fellendülést fog tapasztalni.”
Az AI-infrastruktúra iránti kereslet szerinte olyan gyorsan növekszik, hogy a jelenlegi kapacitások többszöri megduplázására lesz szükség.
„Évente kétszeresére, majd még egyszer kétszeresére kell növelnünk a kapacitásunkat” – fogalmazott.
Ez a bővülés nemcsak mérnököket és programozókat igényel. Villanyszerelők, csőszerelők, hegesztők, építőipari szakemberek, gépkezelők és műszaki karbantartók nélkül a legmodernebb adatközpontok sem épülhetnek fel.
Közben egyre kevesebb a kezdő irodai állás
Miközben Huang a gyakorlati szakmák fellendüléséről beszél, más vállalatvezetők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan szűkíti a pályakezdők előtt álló hagyományos irodai lehetőségeket.
Jim Farley, a Ford vezérigazgatója szerint az oktatási rendszer továbbra is szinte kizárólag az egyetemi diploma megszerzésére ösztönzi a fiatalokat, miközben a vállalatok egyre kevesebb kezdő szintű irodai munkavállalót vesznek fel.
Az Aspen Ideas Festivalon 2025-ben ezt mondta: „Több út vezet az amerikai álomhoz, de az egész oktatási rendszerünk az egyetemre koncentrál.”
Farley szerint különösen a technológiai szektorban vált látványossá a változás.
„A technológiai vállalatoknál a kezdő pozíciókra történő felvételek 2019 óta 50%-kal csökkentek. Tényleg ezt az utat akarjuk minden gyermekünknek kijelölni? A mesterséges intelligencia szó szerint az Egyesült Államok irodai dolgozóinak felét fogja felváltani.”
Több százezer szakmunkás hiányzik
A kihívás másik oldala, hogy miközben az infrastruktúra-fejlesztések egyre több képzett munkavállalót igényelnek, az Egyesült Államokban már most jelentős szakemberhiány alakult ki.
Farley 2025 szeptemberében az Axiosnak arról beszélt, hogy a gyártás visszatelepítését és az ipari beruházásokat nem lehet elegendő munkaerő nélkül megvalósítani.
„Úgy gondolom, a szándék megvan, de nincsenek olyan embereink, akik ezt a törekvést támogatni tudnák” – mondta. „Hogyan hozhatjuk vissza a termelést az országba, ha nincsenek embereink, akik ott dolgoznának?”
A Ford vezetője 2025 júniusában arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban körülbelül 600 ezer gyári munkás és 500 ezer építőipari dolgozó hiányzik.
Ez a munkaerőhiány az AI-adatközpontok építését is lassíthatja. Ezek a létesítmények rendkívül nagy energiaigénnyel működnek, ezért kiépítésükhöz és üzemeltetésükhöz nagyszámú villanyszerelőre van szükség.
A villanyszerelők hiánya lehet az egyik legnagyobb akadály
Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója szintén arra figyelmeztetett, hogy a szakképzett villanyszerelők hiánya komoly korlátot jelenthet a mesterséges intelligenciához szükséges adatközpontok fejlesztésében.
Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának előrejelzése szerint a villanyszerelők számára elérhető állások száma a következő évtizedben 9 százalékkal emelkedhet.
Fink a Houstonban megrendezett CERAWeek konferencián így fogalmazott: „Még Trump csapatának néhány tagjának is elmondtam, hogy hiányozni fognak azok a villanyszerelők, akikre szükségünk van a mesterséges intelligencia adatközpontok építéséhez.”
Majd hozzátette: „Egyszerűen nincs elég.”
