A tervezettnél később válhatnak nyilvánossá az ügynökakták: a Tisza módosító javaslata szerint október 20. helyett november 4-én lépne hatályba az iratok szélesebb körű megismerését lehetővé tevő törvény. A kéthetes halasztást azzal indokolják, hogy az iratanyag átvizsgálása és a nyilvánosságra hozatal előkészítése több időt vesz igénybe a vártnál.
A módosítást Melléthei-Barna Márton, a Tisza-frakció képviselője kezdeményezte. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a dokumentumok november 4-től válnak fokozatosan elérhetővé egy erre létrehozott online felületen
A Tisza közleménye szerint a plusz időre azért van szükség, hogy az érintett iratanyagot teljes körűen át tudják tekinteni, és a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság már a törvény hatálybalépésétől érdemi munkát végezhessen.
Elsőként a hatos kartonok és a mágnesszalagok jöhetnek
Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt szeptemberben fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás célja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött, a kommunista állambiztonság működésével kapcsolatos dokumentumok a korábbinál egyszerűbben és szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak.
Az iratok nem egyszerre kerülnének fel az online felületre. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a mágnesszalagokon őrzött adatok válnának elérhetővé.
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy ezeket az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt néhány nappal hozzák nyilvánosságra. A most benyújtott módosítás elfogadása esetén azonban a folyamat csak november 4-én kezdődne meg.
A hálózati személyekről – többek között beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökről, informátorokról és titkos megbízottakról – vezetett személyi iratanyagok, köztük a B dossziék és B mappák nyilvánosságra hozatalának határideje 2027. február 25.
Anonimizálva kerülhetnek nyilvánosságra az iratok
A szabályozás szerint a hatálybalépést követően bárki megismerheti és közölheti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött érintett dokumentumokat, de azok a nyilvánosság számára anonimizált formában lesznek hozzáférhetők.
A megfigyelt személyek ugyanakkor továbbra is megismerhetik, hogy kik jelentettek róluk.
A törvényben külön hangsúlyt kap az emberi méltóság, a magánélet, a személyes adatok és a kegyeleti jog védelme. A szabályozás célja, hogy ezeknek a jogoknak a védelme mellett a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog is érvényesülhessen.
Az ügynökakták teljesebb megismerhetősége a rendszerváltás óta újra és újra napirendre került, átfogó rendezésére azonban az elmúlt évtizedekben több sikertelen vagy csak részleges kísérlet történt.
