XIV. Leó pápa arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó súlyos kockázatokat nem lehet egyszerűen riogatásnak vagy álhírnek minősíteni. A katolikus egyházfő széles körű párbeszédet, alapos kutatást és felelős szabályozást sürgetett, miközben a világ technológiai vezetői és politikusai továbbra sem értenek egyet abban, milyen korlátokra lenne szükség – írja az AP.
A pápa Franciaországból Rómába tartó repülőútján beszélt a mesterséges intelligenciáról, miután Donald Trump az ENSZ Közgyűlésén túlzónak nevezte azokat a félelmeket, amelyek szerint az AI hosszabb távon veszélyt jelenthet az emberiségre.
XIV. Leó pápa egyértelműen elutasította ezt a megközelítést.
„Nem hiszem, hogy ez hamis hír lenne” – fogalmazott, vagyis nem tartja alaptalan riogatásnak az AI lehetséges következményeiről szóló figyelmeztetéseket. Később hozzátette: „Nem ülhetünk tétlenül, és tehetünk úgy, mintha semmi sem történne.”
XIV. Leó pápa párbeszédet sürget az AI jövőjéről
Az egyházfő nem állította, hogy a mesterséges intelligencia szükségszerűen elpusztítja az emberiséget. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdéssel komolyan kell foglalkozni, a lehetséges veszélyeket pedig kutatással, társadalmi egyeztetéssel és nemzetközi együttműködéssel kell felmérni.
A vita egyik központi kérdése, hogy ki és milyen formában ellenőrizze a gyorsan fejlődő rendszereket. A technológiai vállalatok egy része saját biztonsági korlátok kialakítását támogatja, miközben óvatosan vagy elutasítóan viszonyul az állami szabályozáshoz.
A Reuters beszámolója szerint Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója arról beszélt, hogy a vállalatok biztonsági megoldásokat építhetnek az AI-rendszerekbe, a kormányzati szabályozással kapcsolatban viszont fenntartásokat fogalmazott meg. A technológiai szektor több vezetőjének Donald Trumppal tervezett találkozóján Mark Zuckerberg, Dario Amodei és Greg Brockman részvételére is számítottak.
Innováció vagy ellenőrzés: egyre élesebb a vita
Az Egyesült Államokban az AI szabályozását az ország gazdasági és geopolitikai versenyképességével is összekapcsolják. Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke szerint meg kell találni az egyensúlyt az innováció ösztönzése és a megfelelő felügyelet között. Attól tart, hogy a túlzott szabályozás lelassíthatná az amerikai fejlesztéseket, miközben Kína gyors ütemben építi saját mesterségesintelligencia-iparát.
A pápa felvetése más irányból közelíti meg ugyanezt a kérdést. Számára nem csupán az számít, melyik ország vagy vállalat fejleszti ki a legerősebb rendszereket, hanem az is, hogy ezek a technológiák milyen hatást gyakorolnak az emberi méltóságra, a munkára, a döntési szabadságra és a társadalmi kapcsolatokra.
XIV. Leó pápa korábban is jelezte, hogy a mesterséges intelligencia korunk egyik meghatározó erkölcsi kérdése. Első enciklikájában szintén foglalkozott a technológia emberre gyakorolt hatásával, középpontba állítva az emberi személy méltóságát.
A Vatikán külön bizottsággal vizsgálja a mesterséges intelligenciát
A Szentszék 2026 májusában tárcaközi bizottságot hozott létre a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések vizsgálatára. A testület feladata, hogy összehangolja az AI etikai, társadalmi és intézményi következményeivel kapcsolatos vatikáni munkát.
A bizottság létrehozásakor a Vatikán az emberi méltóság védelmét és az ember teljes körű fejlődését nevezte meg alapvető szempontként. Ez azt jelenti, hogy az AI-ról szóló egyházi párbeszéd nem kizárólag a távoli, legsúlyosabb forgatókönyvekre összpontosít. A munka világának átalakulása, az algoritmikus döntések átláthatósága, az emberi felelősség és a technológiához való egyenlő hozzáférés szintén része a vizsgálatnak.
A pápa szerint a válaszokat nem lehet kizárólag a fejlesztőkre, a politikusokra vagy a vallási vezetőkre hagyni. Tudósok, technológiai szakemberek, jogalkotók és társadalmi szervezetek együttműködésére van szükség annak meghatározásához, milyen határokat nem léphetnek át az egyre önállóbban működő rendszerek.
