Donald Trump amerikai elnök élesen bírálta a Norvég Nobel-bizottságot, miután a 2026-os Nobel-békedíjat nem neki, hanem a dél-afrikai emberi jogi jogásznak, Navi Pillaynek ítélték oda. Trump szégyenletesnek nevezte a döntést, és kijelentette, hogy az maradandó foltot ejt Norvégia hírnevén. Az elnök a díjazott munkásságát is megkérdőjelezte, miközben ismét felsorolta azokat a nemzetközi konfliktusokat, amelyek rendezésében saját állítása szerint meghatározó szerepet játszott.
Donald Trump pénteken, október 9-én egy New York állambeli Syracuse-ban tartott választási gyűlésen beszélt a Nobel-békedíjról, mindössze néhány órával azután, hogy a Norvég Nobel-bizottság nyilvánosságra hozta az idei kitüntetett nevét.
A díjat Navanethem „Navi” Pillay, a Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa kapta a nemzetközi jog és a béke előmozdításáért végzett több évtizedes munkájának elismeréseként.
Az amerikai elnök láthatóan elégedetlen volt az eredménnyel. Beszédében nemcsak a Nobel-bizottság döntését támadta, hanem magát a kitüntetettet is, akit a hallgatósága előtt ismeretlen személynek nevezett.
„Soha nem hallottam erről a személyről. Senki sem hallott róla” – jelentette ki Trump a Reuters beszámolója szerint.
Az elnök ezután Norvégiát bírálta, amelynek parlamentje nevezi ki az öt tagból álló, a Nobel-békedíjról döntő bizottságot.
„Ez kitörölhetetlen folt Norvégián és azokon, akik egy ilyen szégyenletes és kínos döntést hoztak” – fogalmazott.
Trump szerint a Nobel-békedíj elveszítette a hitelességét
Donald Trump régóta nyilvánosan hangoztatja, hogy béketeremtő diplomáciai tevékenysége miatt megérdemelné a Nobel-békedíjat. Az idei eredmény kihirdetése után ismét felidézte azokat a nemzetközi konfliktusokat, amelyek megelőzését vagy rendezését saját eredményének tartja.
Az elnök többek között Észak- és Dél-Korea, Japán és Észak-Korea, valamint Kína és Tajvan viszonyát említette. Azt állította, hogy közreműködésével sikerült megakadályozni háborúk kitörését ezekben a térségekben, de az elhangzott kijelentések alátámasztására nem mutatott be bizonyítékokat.
Beszédében a Nobel-bizottság tagjait politikai elfogultsággal vádolta, és azt állította, hogy döntésükkel hosszú távon ártottak a kitüntetés tekintélyének.
„A Nobel-békedíjat örökre hiteltelenné tette egy maroknyi radikális ideológus, akik ellenzik a demokráciát, és valójában a civilizáció ellenségei. És ezt nem fogjuk elfelejteni, Norvégia” – mondta az amerikai elnök.
A Nobel-békedíj odaítéléséről a független Norvég Nobel-bizottság dönt, nem a norvég kormány. A kitüntetésről szóló határozat így nem tekinthető Norvégia kormányzati döntésének.
Ki az a Navi Pillay, aki Trump helyett megkapta a Nobel-békedíjat?
A 2026-os Nobel-békedíj kitüntetettje, Navi Pillay dél-afrikai jogász, aki pályafutása során a nemzetközi igazságszolgáltatás és az emberi jogok védelmének egyik ismert szereplőjévé vált.
A dél-afrikai apartheid idején jogászként a faji megkülönböztetés ellen dolgozott, később pedig több nemzetközi igazságszolgáltatási intézményben töltött be fontos tisztségeket. A Nemzetközi Büntetőbíróság bírájaként, majd az ENSZ emberi jogi főbiztosaként is tevékenykedett.
Az elmúlt években egy olyan ENSZ-vizsgálóbizottság munkáját vezette, amely arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el a Gázai övezetben. Izrael visszautasítja ezt a megállapítást, és politikai elfogultsággal vádolja a vizsgálat készítőit.
A Norvég Nobel-bizottság október 9-i indoklásában Pillay személyes bátorságát, jogi munkásságát és a nemzetközi jogrend megerősítéséhez nyújtott hozzájárulását emelte ki. A testület szerint a dél-afrikai jogász fontos szerepet játszott abban, hogy a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás elkövetői nemzetközi igazságszolgáltatás elé kerülhessenek.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be
A Nobel-békedíj kihirdetésének napján az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben, amelynek Navi Pillay korábban bírája volt.
A washingtoni vezetés hosszabb ideje bírálja a hágai székhelyű intézmény működését, különösen az Izraellel kapcsolatos eljárásai miatt. A bíróság korábban elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
A pénteki intézkedések és a Nobel-békedíj odaítélése időben egybeestek. Az amerikai kormány nemzetközi igazságszolgáltatással kapcsolatos kifogásai már a mostani díjátadó döntés előtt is ismertek voltak.
