Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán javaslatát, amely hét napon belül újranyitotta volna a Hormuzi-szorost és lehetővé tette volna a nukleáris tárgyalások folytatását. A Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Trump szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Teherán teljesítené az amerikai feltételeket, és a novemberi félidős választások után az Irán elleni amerikai csapások folytatásával is számol.
Az amerikai elnök péntek este a Truth Social felületén egy olyan térképet is közzétett a Hormuzi-szorosról, amelyen a „Trump-szoros” megnevezés szerepelt. Az iráni ajánlat lényege az volt, hogy az Egyesült Államok bizonyos feltételek elfogadásáért cserébe hét napon belül ismét szabaddá válhatna a stratégiai jelentőségű hajózási útvonal.
Irán szerint Washingtonnak kell döntenie
Abbas Araghchi iráni külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének idején beszélt a javaslatról. Szerinte a hét napos határidő csak akkor kezdődne el, amikor Washington hivatalosan elfogadja a feltételeket.
„A hétnapos határidő attól a pillanattól kezdődik, amikor az Egyesült Államok elfogadja ezt a tervet” – mondta.
Araghchi azt állította, hogy Teherán nem új követelésekkel állt elő, hanem azokra a pontokra hivatkozik, amelyeket a két fél már a júniusi megállapodási jegyzőkönyvben is rögzített.
„Azokról az intézkedésekről van szó, amelyeket az Egyesült Államoknak meg kell tennie, ezek nem új intézkedések. Mindegyikük már szerepel a júniusban az USA-val aláírt megállapodási jegyzőkönyvben.”
Masoud Pezeshkian iráni elnök szintén azt mondta, hogy a folyamat Washington döntésétől függ.
„Ha az Egyesült Államok beleegyezik abba, hogy így járjon el, minden visszatér a korábbi állapotba” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy „a folyamat pontosan azon a napon kezdődik, amikor az Egyesült Államok elfogadja”.
A Hormuzi-szoros a konfliktus egyik kulcskérdése
A Hormuzi-szoros megnyitása hónapok óta az amerikai–iráni konfliktus egyik legfontosabb kérdése. A háború előtt a világ olajellátásának mintegy ötöde ezen a tengeri útvonalon haladt át, ezért a hajózás korlátozása komoly hatást gyakorolt az energiap piacokra és a szállítási költségekre.
A Teherán által hivatkozott júniusi megállapodás célja az ellenségeskedések lezárása, a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások folytatása volt. A két fél később eltérően értelmezte a feltételeket, a folyamat pedig megszakadt. Irán többek között a katonai műveletek leállítását, az amerikai szankciók enyhítését és befagyasztott iráni vagyonok felszabadítását követelte.
A Wall Street Journal szerint a mostani iráni ajánlatban a szoros újbóli megnyitása és a nukleáris tárgyalások újrakezdése az amerikai blokád feloldásához kapcsolódott. Trump ezt a konstrukciót nem fogadta el.
Trump a választások után számolhat újabb támadásokkal
A Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Trump segítőinek arról beszélt: a novemberi félidős választások után ismét megindulhatnak az Irán elleni amerikai légicsapások. Ez egyelőre nem hivatalosan bejelentett katonai döntés, hanem a lap forrásainak beszámolója az elnök jelenlegi álláspontjáról.
Trump a héten arról is beszélt, hogy amerikai és iráni tisztviselők tárgyaltak egymással New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének idején. A tárgyalások eddig nem vezettek olyan megállapodáshoz, amely lehetővé tette volna a Hormuzi-szoros teljes újbóli megnyitását és a konfliktus lezárását.
