Az energiapiacok megingása, az infláció újbóli erősödése és a lassuló növekedés egyre érezhetőbb nyomást helyez az európai gazdaságokra. A kontinens vezetői attól tartanak, hogy a Donald Trump által fémjelzett iráni konfliktus hatásai túlmutatnak a gazdaságon, és az Európai Unió politikai stabilitását is veszélybe sodorhatják.
A növekvő energiaárak láncreakciót indítottak el. „Az energiaköltségek átgyűrűznek az élelmiszerekre, a közlekedésre és a lakhatásra, és leginkább az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokat sújtják” – figyelmeztetett Seamus Boland. A hatás nem csupán gazdasági: a mindennapi megélhetési nehézségek gyorsan politikai következményekhez vezethetnek.
Boland szerint „politikai szempontból ez teret ad a bizalmatlanságnak – nemcsak a nemzeti kormányokkal szemben, hanem az európai intézmények azon képességével szemben is, hogy megvédjék a polgárokat a külső sokkhatásoktól”. A növekvő elégedetlenség pedig kedvezhet a protekcionista és befelé forduló politikai erők erősödésének.
A figyelem elsősorban Franciaország felé fordul, ahol a politikai erőviszonyok átrendeződése akár történelmi fordulatot is hozhat. Ugyanakkor más országokban is hasonló jelek mutatkoznak. Románia és Bulgária esetében is politikai instabilitás körvonalazódik, miközben Németország egyes tartományaiban a szélsőjobboldali erők növekvő támogatottságra számíthatnak.
A kontinens politikai középpontja így egyre sérülékenyebbnek tűnik, miközben a gazdasági nyomás fokozódik.
Az európai gazdaság már a konfliktus előtt is törékeny volt. Az iráni helyzet azonban tovább súlyosbította a problémákat. Az Ormuz-szoros körüli bizonytalanság és a kereskedelmi forgalom korlátozása az olaj árát tartósan magas szinten tartja, ami az egész gazdaságra kihat.
Szakértők szerint a mostani válság nem új jelenség, hanem egy hosszabb ideje érlelődő folyamat felgyorsulása. Mario Draghi már korábban arra figyelmeztetett, hogy Európát „lassú agónia” fenyegeti, ha nem történnek mélyreható reformok.
Hasonló hangot ütött meg Emmanuel Macron is, aki szerint „nem szabad alábecsülnünk azt a tényt, hogy egy olyan egyedülálló pillanatban vagyunk, amikor az amerikai, az orosz és a kínai elnök is hevesen ellenzi az európaiakat”. Hozzátette: „Ezért ez a megfelelő pillanat számunkra, hogy felébredjünk”.
A gazdasági kilátások romlását Valdis Dombrovskis is megerősítette. „Stagflációval állunk szemben – a gazdasági lassulás és az infláció emelkedése egyszerre” – mondta, hozzátéve, hogy az idei előrejelzéseket várhatóan lefelé módosítják.
Az olyan kulcsországok, mint Németország és Olaszország máris korrigálták gazdasági kilátásaikat, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát.
Az Európai Unió vezetői különböző intézkedésekkel próbálják mérsékelni a válság hatásait: adócsökkentésekkel, célzott szociális támogatásokkal és energetikai beruházásokkal. Ugyanakkor a lehetőségek korlátozottak.
A nemzeti kormányok pénzügyi mozgástere szűk, miközben a külső gazdasági sokk egyre erőteljesebben érezteti hatását.
