Irán az Európában működő amerikai katonai támaszpontokat is célba veheti, ha az Egyesült Államok ezekről indít légicsapásokat az ország ellen. Erről Mohszen Rezáí, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára beszélt november 11-én, szerdán. A fenyegetés az Egyesült Államok és Irán között több mint nyolc hónapja tartó háború közepette hangzott el, miközben Washington szerint egyelőre nincs szükség újabb nagyszabású katonai műveletre.
Mohszen Rezáí a libanoni al-Mayadeen televíziónak adott teheráni interjújában közölte, hogy Irán válaszcsapásainak földrajzi kiterjedését nem korlátozná a Közel-Keletre. Az iráni vezetés azokat az amerikai katonai létesítményeket is lehetséges célpontnak tekinti, amelyek távolabb helyezkednek el az ország határaitól.
„Ha amerikai repülőgépek indulnak egy amerikai katonai bázisról – még akkor is, ha az egy európai országban vagy egy másik távoli régióban található –, hogy bombázzák Iránt, akkor mi meg fogjuk támadni ezeket a bázisokat” – jelentette ki Rezáí az AFP hírügynökség beszámolója szerint.
A fenyegetés kifejezetten azokra a katonai létesítményekre vonatkozik, amelyeket Irán elleni támadásokhoz használnának. A tisztviselő nem jelentett be konkrét, előkészítés alatt álló európai támadást, és nem nevezett meg egyetlen országot vagy támaszpontot sem.
Irán szerint a távoli amerikai bázisok sem lennének biztonságban
Rezáí az interjúban arról is beszélt, hogy Teherán egy újabb amerikai offenzívára a korábbinál kiterjedtebb katonai válasszal reagálna.
Állítása szerint az iráni fegyveres erők olyan amerikai létesítményeket is célba vehetnének, amelyek ellen eddig nem hajtottak végre támadást.
„A legtávolabbi amerikai katonai létesítményeket céloznánk meg, beleértve azokat is, amelyeket még nem támadtunk meg” – fogalmazott.
A tisztviselő további, részletek nélküli figyelmeztetést is megfogalmazott.
„Akár olyan szigeteket is megtámadhatnánk, amelyeket a rakétáink hatótávolságán kívül esőnek tartanak.”
A kijelentések arra utalnak, hogy az iráni vezetés a konfliktus esetleges újabb eszkalációja esetén az Egyesült Államok távolabbi katonai érdekeltségeit is bevonná a célpontok körébe.
Azt viszont a nyilatkozat nem tisztázta, hogy Irán pontosan milyen katonai eszközökkel hajtaná végre ezeket a támadásokat, és képes lenne-e minden megfenyegetett létesítményt ténylegesen elérni.
Washington egyelőre nem akar újabb nagyszabású támadást
Az iráni figyelmeztetés egy nappal azután hangzott el, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter Párizsban, a G7-országok külügyminisztereivel folytatott egyeztetése után arról beszélt: Washington jelenleg nem lát szükséget az Irán elleni nagyszabású katonai műveletek újraindítására.
Rubio szerint az amerikai gazdasági szankciók és a tengeri blokád akkora nyomást gyakorolnak Teheránra, hogy az Egyesült Államok katonai eszkaláció nélkül is elérheti egyes céljait.
„Nincs szükségünk katonai csapásokra, ha gazdasági eszközökkel és gazdasági nyomásgyakorlással ugyanazt a célt érjük el” – mondta a Reuters szerint.
Donald Trump amerikai elnök november 9-én szintén jelezte, hogy egyelőre nem tervezi az Irán elleni légicsapások újraindítását. Az amerikai vezetés ugyan nem zárta ki a későbbi katonai fellépést, de jelenleg a gazdasági nyomásgyakorlást részesíti előnyben.
Több mint nyolc hónapja tart az iráni háború
Az Egyesült Államok és Irán közötti jelenlegi háború 2026. február 28-án kezdődött, amikor amerikai és izraeli erők támadást indítottak Irán ellen.
A harcok később a Közel-Kelet több országát is érintették. Irán megtorló rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre a térségben található célpontok ellen, a konfliktus pedig a Perzsa-öböl biztonságára és a nemzetközi energiakereskedelemre is súlyos hatást gyakorolt.
A háború egyik legfontosabb vitás pontja továbbra is a Hormuzi-szoros, amelyen normál körülmények között a világ tengeri olajszállításának jelentős része halad át.
Teherán a szoros újbóli megnyitásának feltételeként az amerikai szankciók feloldását és a külföldön befagyasztott iráni vagyon felszabadítását követeli. A diplomáciai erőfeszítések folytatódnak, de a felek között egyelőre nincs megállapodás a háború lezárásáról.
A nukleáris program továbbra is vitás kérdés
Mohszen Rezáí a szerdai interjúban azt is kijelentette, hogy az iráni nukleáris program kérdése jelenleg nem szerepel az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetések napirendjén.
A tisztviselő szerint Teherán világos feltételeket szabott, különösen a dúsított nukleáris anyagok sorsával kapcsolatban. Irán álláspontja szerint még kisebb mennyiségű dúsított anyag külföldre szállítása sem elfogadható.
A nukleáris program régóta az iráni–amerikai konfliktus egyik központi kérdése. A nyugati országok attól tartanak, hogy Teherán nukleáris fegyver kifejlesztésére is felhasználhatja a technológiát, amit az iráni vezetés következetesen tagad.
Az amerikai hadsereg november 6-án azt is bejelentette, hogy akár 20 millió dolláros jutalmat kínál az iráni nukleáris programmal kapcsolatos értékes információkért. Az intézkedést az iráni vezetés élesen elítélte.
