Megszavazta az Országgyűlés Nagy Gábor Bálint lemondási idejének lerövidítését: a legfőbb ügyész így augusztus 25-én távozhat hivatalából. A keddi rendkívüli ülésen 146 képviselő támogatta a határozati javaslatot, ellenszavazat nem érkezett, 44-en tartózkodtak.
A határozati javaslatot az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó tiszás alelnök, Hallerné Nagy Anikó nyújtotta be. A döntésre azért volt szükség, mert a törvény alapján a legfőbb ügyész lemondási ideje hat hónap, az Országgyűlés és a távozó legfőbb ügyész azonban ennél rövidebb időtartamban is megállapodhat.
Nagy Gábor Bálint július 22-én jelentette be lemondását, és maga kérte, hogy megbízatása augusztus 25-ével szűnjön meg.
A legfőbb ügyész a lemondásáról szóló nyilatkozatát az Országgyűlés alelnökének küldte meg, döntését pedig az ügyészség függetlenségének és tekintélyének megőrzésével indokolta.
„Az igazságszolgáltatás, benne az ügyészség függetlenségének és tekintélyének megóvása a demokratikus intézményrendszer egyik alapja. Az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere” – fogalmazott Nagy Gábor Bálint.
A távozó legfőbb ügyész szerint személye miatt támadták az ügyészséget, miközben állítása szerint feladatát a törvényeknek megfelelően látta el.
Lemondására Magyar Péter miniszterelnök is reagált, aki úgy fogalmazott: „az ország újabb Orbán-bábtól szabadult meg, aki akadályozta a rendszerváltást”.
A legfőbb ügyészt Magyarországon kilenc évre választja meg az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára. Megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Az Alaptörvény 14. módosítása óta ugyanakkor már nem követelmény, hogy a tisztségre jelölt személy az ügyészi szervezetből érkezzen.
A következő legfőbb ügyész személyének jelölése már az új köztársasági elnökre hárulhat. Amennyiben a parlament kedden délután államfővé választja Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét, már ő tehet javaslatot Nagy Gábor Bálint utódjára.
