Egy iraki nő megrázó vallomásban számolt be a The Guardiannak arról a tragédiáról, amely közvetlenül érintette családját. Elmondása szerint 15 éves rokonát, Kawthar Bashar al-Husayjawit azért gyilkolták meg, mert nem volt hajlandó férjhez menni egyik unokatestvéréhez. A történet nemcsak a lány haláláról szól, hanem arról a társadalmi környezetről is, amelyben a gyermekházasságok és az úgynevezett becsületgyilkosságok továbbra is jelen vannak.
A névtelenséget kérő nő szerint a család férfitagjai brutális kegyetlenséggel végeztek a tinédzserrel.
„A törzsem (tágabb családom) férfi tagjai egy gödörbe dobták 15 éves rokonomat, Kawthar Bashar al-Husayjawit, és egy kis földet raktak a testére. Néhány órával korábban 10 golyóval megölték, és egy baltával szétvágták a kis fejét. A családom ezután csatlakozott másokhoz, akik kimentek az utcára táncolni és ünnepelni a halálát” – idézte fel.
Kawthar Bagdad délkeleti részén, al-Nahrawan térségében élt. A lányt már 13 éves korában kivették az iskolából, és egy nála jóval idősebb férfihoz adták, akiről a családtag szerint köztudott volt, hogy alkoholproblémákkal küzd.
„Egy éven át erőszaknak és bántalmazásnak volt kitéve, majd visszamenekült a családjához, akik eleinte házi őrizetbe vették, és folyamatosan nyomást gyakoroltak rá, hogy térjen vissza a férjéhez és bántalmazójához. A lány azzal fenyegetőzött, hogy véget vet az életének, és végül 2025 végén a bíróság hivatalosan is kimondta a válást” – mondta a rokon.
A válás azonban nem jelentett számára szabadságot.
Újabb házasságot akartak ráerőltetni
Nem sokkal később egyik unokatestvére, aki időközben szabadult a börtönből, feleségül akarta venni a lányt. Kawthar elutasította az ajánlatot, mert tudomása szerint a férfi drog- és alkoholkereskedelemmel foglalkozott.
A család azonban jóváhagyta a házasságot, figyelmen kívül hagyva a lány tiltakozását. A nő szerint a közösség hagyományai nem engedték meg, hogy egy fiatal lány szembeszálljon a férfiak döntésével.
Ahogy közeledett az esküvő időpontja, Kawthar egyre jobban rettegett attól, mi vár rá. Május elején végül elmenekült otthonról. Nem volt pénze, nem tanulhatott tovább, és nem rendelkezett olyan képzettséggel sem, amellyel önálló életet kezdhetett volna.
Három napig fogságban tartották
Szökése után egy szomszéd találta meg, aki a család beszámolója szerint három napig fogva tartotta.
Bár a lány később azt állította, hogy akarata ellenére vitték el, és a biztonsági kamerák felvételei is ezt támasztották alá, családja nem hitt neki.
A rokon szerint ezt követően Kawthar apja, nagybátyja és leendő férje kihallgatták a történtekről, majd Bagdad külvárosába vitték.
„Kawthar apja, nagybátyja és vőlegénye kihallgatták arról, mi történt azokban a három napokban, mielőtt egy nyílt területre vitték Bagdad külvárosában. Megpróbáltam elképzelni, mit érezhetett abban az autóban, három férfival a családjából, akiknek a biztonsági hálóját kellett volna képezniük. Elmondták neki, mi lesz a sorsa? Mik voltak az utolsó kérései? Azt hitte, hogy mellette állnak majd? Vagy azon tűnődött, hogy az apja hogyan tehetett vele ilyet?” – mondta.
A gyilkosság után ünnepeltek
A nő szerint a tragédia után olyan felvételek kezdtek terjedni a közösségi médiában, amelyeken a törzs férfitagjai ünnepeltek.
„A közösségi médiában láttam a gyermeki arcát, amikor utoljára viselte az iskolai egyenruhát. Egy régi fotó, amely nem mutatja meg minden gyönyörű vonását. Gyorsan terjedtek a videók, amelyeken a törzs tagjai boldogan táncoltak a meggyilkolása miatt. Nem láttam senkit a családból gyászolni. Éppen ellenkezőleg, a férfiak ünnepeltek” – fogalmazott.
A hír hallatán maga is sokkot kapott.
„Amikor meghallottam a hírt, otthon voltam egy szokásos délutánon, amíg apám be nem jelentette, hogy eltűnt és megölték. Ha ezt a történetet egy idegentől hallottam volna, egy Instagram-bejegyzésben, valószínűleg nem hittem volna el. Hogyan lehet egy embernek ennyi gonoszság a szívében, és hogyan öntheti azt a saját lányára? De ez egy lánnyal történt, akit ismertem, és akivel egykor együtt voltam” – mondta.
A család szerint megpróbálták eltussolni az ügyet
A rokon remélte, hogy a hatóságok felelősségre vonják az elkövetőket, később azonban azt állította, hogy egy rendőrtiszt kenőpénzt kért azért, hogy a történteket emberrablásként kezeljék gyilkosság helyett.
Elmondása szerint a férfiak több alkalommal is áthelyezték a lány holttestét.
„Egy tíz golyóval átlyuggatott holttest, lepel és rituális mosás nélkül, gödörről gödörre vándorolt. Ha az élőknek nincs emberségük, hol van a halottak szentsége?”
A tragédia után a család több nőtagja úgy döntött, hogy nyilvánosság elé viszi az ügyet.
„Végül ez késztetett arra, hogy megszólaljak. Én és más nők a tágabb családból elkezdtük elküldeni a nevét, a fényképét és a gyilkosok képeit sajtóoldalakra és platformokra, abban a reményben, hogy igazságot szolgáltatunk ennek a gyermeknek, és legalább méltóságteljes temetést biztosítunk neki. Féltem, hogy ez az eset is el lesz temetve, mint a több száz másik történet, amelyekben fiatal nők és lányok pusztán azért halnak meg, mert megpróbáltak túlélni.”
A nő szerint az eset rámutat arra is, hogy sokan már nem tartanak a következményektől.
„Ami a leginkább megrémít, az az, hogy milyen könnyűvé vált az iraki férfiak számára a gyilkosság elkövetése. Már nem félnek a törvénytől vagy az államtól, mert mindenhol korrupciót látnak. Mindenki eltitkolta, mi történt.”
A beszámoló szerint egy ügyvéd vállalta az ügy képviseletét, miközben a család arra készül, hogy a lány egyik testvére vállalja magára a gyilkosságot, így az ügyet becsületgyilkosságként zárhatják le.
A nő végül arra is figyelmeztetett, hogy a gyermekházasságokkal kapcsolatos jogszabályi változások tovább növelhetik a fiatal lányok kiszolgáltatottságát.
„Az iraki új törvények, amelyek már kilencéves kortól engedélyezik a gyermekek házasságát, megrémítenek, mert egy gyermek, akit kivonnak az iskolából és korai házasságba kényszerítenek, sebezhetőbbé válik, és kevésbé képes megvédeni magát vagy szembeszállni az erőszakkal, amelynek ki van téve. Kawthar még nem érte el azt a kort, amelyben megértené az életet, mégis mindenki úgy bánt vele, mint egy nővel, akit engedelmeskedésre kell kényszeríteni, figyelni és büntetni.”
