Oroszország katonai és gazdasági tartalékai 2028-ra kimerülhetnek, ha a háborús veszteségek a jelenlegi ütemben folytatódnak – erről beszélt Oleh Ivashchenko, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a The Timesnak adott interjújában.
Az altábornagy januárban vette át az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a HUR irányítását. Ezt megelőzően, 2024-től az ukrán külföldi hírszerző szolgálatot, az SZRU-t vezette.
Ez volt Ivashchenko első interjúja a nemzetközi sajtónak új tisztségében.
„Oroszországnak még egy évre elegendő katonai és gazdasági erőforrása van, de becsléseink szerint ezek 2028-ban elfogynak” – mondta.
Az ukrán hírszerzés vezetője szerint az orosz hadsereg naponta nagyjából ezer új katonát tud toborozni, miközben a veszteségek ennél is magasabbak lehetnek.
„Oroszország naponta körülbelül 1 000, néha 1 200 embert soroz be. De nézzék meg ezeket a veszteségekre vonatkozó számokat. Tegnap 1 410-en voltak, előző nap 1 551-en. Közülük 835-öt, azaz körülbelül 60%-ot harci cselekmények során öltek meg” – állította.
Az ukrán hírszerzés szerint rendkívül magas a halálos veszteségek aránya
Az Ivashchenko által bemutatott jelentés szerint az orosz veszteségeken belül a halottak aránya körülbelül 60 százalék, és ez az arány a vizsgált hét során nagyjából változatlan maradt.
A tábornok szerint ilyen magas arányra korábban nem volt példa a fegyveres konfliktusok történetében. Összehasonlításként a vietnami háborúban az amerikai veszteségek valamivel több mint 16 százaléka volt halálos.
A nyugati hírszerző szolgálatok becslései szerint Oroszország havonta mintegy hatezerrel több katonát veszít, mint amennyit újonnan toborozni képes.
A modern hadviselés gyors technológiai fejlődése tovább növeli a veszteségeket. A nagyobb hatótávolságú és pontosabb drónok, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott felderítési rendszerek egyre könnyebben azonosítják a rejtett célpontokat.
A sebesültek kimenekítése is egyre nehezebb. A front egyes részein egy hozzávetőleg 32 kilométer széles, folyamatos megfigyelés alatt álló térség alakult ki, amelyből rendkívül kockázatos a sérült katonák evakuálása.
A harctéri eseményeket gyakran videón is rögzítik, ami megkönnyíti a veszteségek dokumentálását.
Ukrajna állítása szerint Oroszország 2022 óta összesen 1 502 390 katonát veszített. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja, a CSIS ennél alacsonyabb számot becsül: körülbelül 1,4 millió harctéri veszteséggel számol, akik közül akár 450 ezren is meghalhattak.
Az Ivashchenko által bemutatott adatok alapján további 18 hónapnyi, hasonló intenzitású harc 765 800 újabb orosz veszteséget jelenthetne. Ebből 459 480 lehetne halott és 306 320 sebesült.
A jelenlegi becslésekkel együtt ez az oroszországi, 25 és 49 év közötti férfilakosság közel 10 százalékát érinthetné.
„A morál rendkívül alacsony”
Ivashchenko szerint a súlyos veszteségek már most komoly hatással vannak az orosz hadseregre és a társadalomra.
„A morál rendkívül alacsony, mert senki sem akar harcolni” – mondta. „És az orosz lakosság morálja is rendkívül alacsony: az emberek többsége valójában nem akar háborút.”
A hírszerzés vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnököt is élesen bírálta, és azt mondta, hogy „elmefogyatékos”, amiért a modern korban háborút akar vívni.
„Vonják le maguk a következtetéseket egy olyan emberről, aki más embereket akar megölni és elfoglalni a területüket” – jelentette ki.
A jelentés szerint Moszkva további 800 ezer katonát akarhat
Az ukrán katonai hírszerzés információi szerint Oroszország idén területeket is veszített, miközben továbbra is igyekezett elkerülni az általános mozgósítást. Kijev értékelése szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a Kreml társadalmi tiltakozásoktól tart.
A HUR egyik jelentése szerint az orosz katonai vezetés a hónapban tartott országos választások után további 800 ezer katonát kért Putyintól.
A dokumentum szerint az orosz hadsereg egyszerre legfeljebb 300–500 ezer új katonát tudna mozgósítani, felszerelni, ellátni, kiképezni és integrálni.
Ugyanez a jelentés azt állítja, hogy az ukrajnai fronton harcoló új orosz katonák várható élettartama rendkívül rövid.
Az ukrán hírszerzés becslése szerint egy frissen bevetett orosz katona átlagosan mindössze 20–30 percet tölthet életben a front legveszélyesebb szakaszain.
Nyugati hírszerzési tisztviselők értékelése szerint Ukrajna azért tudott súlyos veszteségeket okozni Oroszországnak, mert növelte haderejének támadó képességét és gyorsan alkalmazkodott az új technológiákhoz.
Ebben szerepet játszanak az Oroszország területének mélyén végrehajtott ukrán csapások is.
A nyugati értékelések szerint a Kremlre egyre nagyobb belső nyomás nehezedik a front lassú előrehaladása, az internetkorlátozások és az orosz olaj- és gázinfrastruktúra elleni ukrán támadások miatt kialakuló üzemanyagproblémák következtében.
Az ukrán különleges erők ezen a héten egy szibériai gázterminált is megtámadtak, mintegy 3000 kilométerre Ukrajnától. A támadást az eddigi egyik legmélyebbre hatoló ukrán műveletként tartják számon Oroszország területén.
Több mint 28 ezer külföldi harcost toborozhatott Oroszország
Ukrajna is jelentős veszteségeket szenvedett el. A CSIS becslése szerint ezek száma 525 ezer és 625 ezer között lehet.
Az ukrán mozgósítás is komoly társadalmi feszültségeket okozott. Beszámolók szerint férfiakat az utcáról is elvittek besorozás céljából, ami konfliktusokhoz vezetett a hadsereg és a civil lakosság között.
Kijev részben külföldi harcosok magasabb fizetésű toborzásával próbálja csökkenteni a belső nyomást. Ivashchenko szerint Oroszország hasonló stratégiát követ.
A HUR becslése alapján Moszkva már több mint 28 ezer külföldi harcost toborzott, és különösen az afrikai országokból érkezők száma emelkedik, akiket magas fizetéssel próbálnak Oroszországba csábítani.
„Arra törekszünk, hogy megállítsuk ezt a jelenséget, és ehhez releváns információkat továbbítunk a biztonsági szolgálatoknak. Emellett nem katonai műveleteket is végzünk, hogy tájékoztassuk az érintett országok lakosságát” – nyilatkozta Ivashchenko.
Akár 50 ezer észak-koreai katona is érkezhet
Az ukrán hírszerzés szerint Kim Dzsong Un további több ezer észak-koreai katonát küldhet Oroszország támogatására.
„Jelenleg körülbelül 8 000 észak-koreai katona tartózkodik a Kurszk régióban. Információink szerint számuk akár 50 000-re is emelkedhet” – mondta Ivashchenko.
A becslések szerint eddig mintegy 25 ezer észak-koreai katona vett részt az orosz fegyveres erők műveleteiben, és közülük több ezren haltak meg a Kurszk régió visszafoglalásáért vívott harcok során.
