Ritkán tapasztalt légköri változás zajlik az Északi-sark felett: a poláris örvény már november elején jelentősen meggyengült, és az időjárási modellek a magaslégköri szelek irányának megfordulását is valószínűsítik. A jelenség hatással lehet a 2026–2027-es tél időjárására, és Európa egyes részein növelheti a hideghullámok, valamint a havazások esélyét. A meteorológusok szerint egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy decemberben és januárban hol és mennyi hó hullik majd.
A tél még el sem kezdődött, az Északi-sark felett máris olyan változásokat figyelnek a meteorológusok, amelyek a következő hónapok időjárását is befolyásolhatják. A poláris örvény november elején szokatlanul erős zavart szenvedett, miközben a sztratoszféra egyes területein a megszokottnál több mint 27 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet jeleznek az előrejelzések.
A Severe Weather Europe szerint az európai ECMWF és az amerikai GEFS előrejelzési modellek egyaránt a magaslégköri szelek jelentős gyengülését, sőt irányváltásának lehetőségét mutatják. Ha ez bekövetkezik, a modern megfigyelések egyik legkorábbi jelentős sztratoszférikus felmelegedési eseményéről lehet szó.
Mi történik a poláris örvénnyel, és miért fontos ez Európának?
A poláris örvény egy hatalmas légköri áramlási rendszer, amely a hideg évszakban az Északi-sark térsége fölött alakul ki. Amikor erős és stabil, segít a rendkívül hideg levegőt a sarkvidéki területek közelében tartani. Ha meggyengül vagy jelentősen átrendeződik, megváltozhatnak a légköri áramlások, és bizonyos időjárási helyzetekben a sarkvidéki hideg délebbre is eljuthat.
A mostani változások hátterében az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés állhat. Ez a jelenség több tíz kilométeres magasságban következik be, ahol rövid idő alatt jelentősen megemelkedhet a hőmérséklet, és a sarkvidéket körülvevő szelek lelassulhatnak vagy akár irányt is válthatnak.
A modellek szerint a poláris örvény nagyjából 30 kilométeres magasságban két részre szakadhat. Az előrejelzett szélirányváltás rövid ideig tarthat, a légköri áramlás pedig november közepére ismét megerősödhet.
Ez még nem jelenti automatikusan a kemény tél beköszöntét. A brit Met Office meteorológiai szolgálat szerint az ilyen magaslégköri változások hatása rendszerint csak hetekkel később jelenhet meg a felszíni időjárásban, és vannak esetek, amikor egyáltalán nem okoznak jelentős lehűlést.
Decemberben több havazás is előfordulhat Európában
A Severe Weather Europe több ezer korábbi éghajlati szimulációt vizsgált meg, és 21 olyan esetet azonosított, amikor a poláris örvény hasonlóan korán gyengült meg, miközben erős El Niño és nyugati fázisú QBO-jelenség is jelen volt.
Az összehasonlítás szerint az ilyen légköri helyzetek decemberben Európa jelentős részén a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleteknek kedvezhetnek. Észak- és Kelet-Európa felett alacsonyabb, Nyugat-Európa térségében pedig magasabb légnyomás alakulhat ki, ami megkönnyítheti a hideg levegő déli irányú mozgását.
A szimulációk Európa számos térségében a megszokottnál több havazásra utaló jeleket is mutatnak, különösen ott, ahol a hideg légtömegek nedvesebb levegővel találkoznak.
Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy a légköri folyamatok kedvezőbb feltételeket teremthetnek egyes téli lehűlésekhez és havazásokhoz, de egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy decemberben tartós hótakaró vagy rendkívüli hideg várható. A vizsgált térképek ugyanis nem Magyarországra készített konkrét előrejelzések, hanem hasonló légköri helyzetek lehetséges hatásait szemléltetik.
A november végére vonatkozó frissebb előrejelzések ráadásul Európa nagy részén még az átlagosnál enyhébb időt és kevesebb havazást jeleznek, miközben a kontinens keleti felén már megjelenhet egy hidegebb térség.
Januárban is változhat a tél időjárása
A 2027 januárjára vonatkozó szimulációk szerint az esetleges lehűlés Európa nyugati, északi és észak-középső területein lehet hangsúlyosabb. A kontinens keleti részén ezzel szemben az átlagosnál enyhébb időjárást eredményező légköri mintázat is kialakulhat.
A havazási jelzések Közép-, Nyugat- és Északnyugat-Európa egyes térségeiben erősebbek. Az észak felől érkező hideg levegő és az Atlanti-óceán, illetve a Földközi-tenger felől érkező nedvesség találkozása kedvezhet a hó kialakulásának.
Észak-Amerikában a januári szimulációk még határozottabb lehűlési jeleket mutatnak, elsősorban az Egyesült Államok középső, északi és keleti területein, valamint Kanada egyes részein.
A 2026–2027-es tél alakulását ugyanakkor egy másik jelentős éghajlati jelenség, az erősödő El Niño is befolyásolhatja. Ez módosíthatja, gyengítheti vagy akár ellensúlyozhatja a poláris örvény meggyengülésének egyes időjárási következményeit.
A Severe Weather Europe külön hangsúlyozza, hogy a bemutatott decemberi és januári térképek nem a következő tél biztos időjárását ábrázolják. A szimulációk azt mutatják meg, milyen változásokat idézhet elő egy ilyen korai polárisörvény-zavar az egyébként is összetett légköri folyamatokban.
