Európa számos országában rendkívüli hőséggel kezdődhet az augusztus. Az előrejelzési modellek szerint nagy területen 40 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet, az Ibériai-félsziget és Franciaország egyes részein pedig a 45 fokot is megközelítheti.
A szélsőséges időjárás hátterében egy Omega-típusú légköri blokád áll. A tartósan fennmaradó magasnyomású rendszer úgynevezett hőkupolát alakíthat ki Nyugat- és Közép-Európa, valamint a Földközi-tenger térsége felett. A légköri helyzet csapdába ejti a forró, száraz levegőt, amely napokon keresztül tovább melegedhet a kontinens felett.
A Severe Weather Europe elemzése alapján a rendkívüli hőség a július vége és augusztus eleje közötti időszakban lehet a legerősebb. A magasnyomás központja kezdetben az Ibériai-félsziget és Franciaország felett helyezkedhet el, majd fokozatosan kelet felé tolódhat.
Spanyolországban és Franciaországban lehet a legerősebb a hőhullám
A nagy felbontású időjárási modellek szerint Spanyolország, Portugália és Franciaország lehetnek az újabb hőhullám leginkább érintett országai. A Szahara felől érkező forró légtömeg több térségben könnyedén 40 fok fölé emelheti a nappali csúcshőmérsékletet.
Spanyolország egyes részein 44–47 Celsius-fok közötti értékek is előfordulhatnak, amelyek megközelíthetik a korábbi történelmi rekordokat. Franciaország déli vidékein szintén rendkívüli forróságra lehet számítani, helyenként 45 fok közelébe emelkedő hőmérséklettel.
A hőség nem marad az Ibériai-félsziget és Franciaország fölött. Ahogy a magasnyomású rendszer magja kelet felé mozdul, a forró levegő elérheti Németország nyugati részét, a Benelux államokat, Olaszországot, Magyarországot és a Balkán északi térségeit is.
Az előrejelzések alapján ezekben a régiókban több helyen 40 fok körüli vagy azt meghaladó csúcshőmérséklet alakulhat ki. A hőmérsékleti anomáliák egyes területeken a 99. percentilis fölé kerülhetnek, ami azt jelenti, hogy az adott időszakban rendkívül ritkán tapasztalt hőségről lehet szó.
Rendkívül forró szaharai levegő érkezik Európa fölé
A hőhullámot egy kifejezetten száraz és forró légtömeg táplálja, amely közvetlenül Észak-Afrika és a Szahara térségéből áramlik Európa fölé.
Egyes meteorológiai modellek az 1500 méter körüli magasságban fekvő, úgynevezett 850 hPa-os légköri szinten 25–28 Celsius-fokos hőmérsékletet jeleznek. Ez rendkívül meleg légtömegre utal, amely kedvező légköri körülmények között a felszínen 40 fok feletti, helyenként rekordközeli értékeket eredményezhet.
A magasnyomás alatt a levegő lefelé mozog, közben összenyomódik és tovább melegszik. A felhőképződés visszaszorul, a zavartalan napsütés pedig tovább fokozza a talaj és az alsó légrétegek felmelegedését.
Súlyosbodhat a tűzveszély Spanyolországban és Dél-Franciaországban
Az újabb hőhullám több, már most is aszállyal küzdő térséget érinthet. Spanyolországban és Dél-Franciaországban a kiszáradt növényzet, az alacsony páratartalom és a tartós forróság miatt rendkívül magas lehet az erdő- és bozóttüzek kialakulásának veszélye.
A forró és száraz levegő kelet felé terjedésével a tűzveszély Közép-Európa egyes részein is növekedhet. Számos térségben 20 százalék alá csökkenhet a relatív páratartalom, ami különösen gyorsan kiszáríthatja a füvet, az avart és az aljnövényzetet.
Ilyen körülmények között egyetlen szikra vagy kisebb tűzfészek is gyorsan terjedő tűzvésszé alakulhat. A helyzetet tovább nehezítheti a szél, amely rövid idő alatt nagyobb területre viheti át a lángokat és a parazsat.
Spanyolországban és Franciaországban már a mostani nyári időszakban is súlyos tüzek pusztítottak. A forró, száraz és szeles időjárási feltételek jelentősen növelték a tüzek kialakulásának és gyors terjedésének esélyét.
Éjszaka sem hozhat valódi felfrissülést
A hőhullám egyik legsúlyosabb következménye lehet, hogy naplemente után sem csökken számottevően a hőmérséklet.
Az előrejelzések több régióban 25–29 Celsius-fok közötti éjszakai minimumokat jeleznek. Ez azt jelenti, hogy egymást követő trópusi éjszakák alakulhatnak ki, amikor a levegő hajnalra sem hűl 20 fok alá, sőt egyes nagyvárosi vagy mediterrán térségekben 25 fok fölött maradhat.
A tartósan meleg éjszakák különösen megterhelik az emberi szervezetet, mert nem biztosítanak elegendő időt a nappali hőterhelés utáni regenerációra. A sűrűn beépített városrészekben az épületek, az utak és a burkolt felületek nappal nagy mennyiségű hőt nyelnek el, amelyet az éjszakai órákban fokozatosan adnak vissza.
Több egymást követő, 35–40 fokos, helyenként 40 fokot meghaladó nap után jelentősen nőhet a hőkimerülés, a kiszáradás és a hőguta veszélye. A tartós forróság a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségekkel élők állapotát is súlyosbíthatja.
A mezőgazdaságot is megviselheti a hőség
A rendkívüli hőmérséklet és a csapadékhiány tovább fokozhatja a talaj kiszáradását. A növények vízigénye jelentősen megnőhet, miközben a felszíni párolgás felgyorsul, és egyre kevesebb nedvesség marad a talaj felső rétegeiben.
A több napon át tartó hőség különösen azokat a mezőgazdasági területeket érintheti érzékenyen, ahol már korábban is csapadékhiány alakult ki. A termés mennyisége és minősége egyaránt romolhat, az öntözésre szoruló gazdaságok vízigénye pedig tovább növekedhet.
A magas hőmérséklet az állattartó telepeken is komoly problémát okozhat, mivel az állatok hőstressze csökkentheti a takarmányfelvételt, a tejhozamot és az általános terhelhetőséget.
Mi az a hőkupola, és miért ennyire veszélyes?
A hőkupola, angolul „heat dome”, akkor alakul ki, amikor egy erős magasnyomású rendszer hosszabb időre szinte mozdulatlanná válik egy nagyobb terület felett.
A magas légnyomás alatt a levegő lefelé áramlik. Süllyedés közben összenyomódik és felmelegszik, miközben gátolja a felhők és a csapadékot hozó időjárási frontok kialakulását.
A jelenség úgy működik, mintha egy hatalmas fedő zárná le a forró levegőt a kontinens felett. A hő napokon keresztül felhalmozódik, a talaj kiszárad, a növényzet egyre több nedvességet veszít, a levegő pedig újra és újra tovább melegszik.
A hőkupolák az elmúlt évek több rendkívül súlyos hőhullámában is szerepet játszottak Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Minél tovább marad egy helyben a magasnyomású rendszer, annál nagyobb az esélye a szélsőséges hőmérsékleteknek, a tartós aszálynak és a rekordok megdőlésének.
A hőség augusztus első napjaiban is folytatódhat
A jelenlegi modellszámítások alapján a közelgő hőhullám nem feltétlenül lesz rövid életű. A szélsőséges hőség július utolsó napjaitól augusztus elejéig Európa nagy részére kiterjedhet, és egyes területeken hosszabb ideig is fennmaradhat.
Az előrejelzések még változhatnak, különösen a hőhullám pontos időtartamát és keleti kiterjedését illetően. A jelenlegi forgatókönyvek egy tartós, nagy területet érintő hőhullám képét mutatják, amelyben a 40 fok feletti nappalok és a szokatlanul meleg éjszakák egymást követhetik.
Amennyiben a magasnyomású rendszer a vártnál lassabban mozdul tovább, Európa az elmúlt évek egyik legintenzívebb hőhullámával nézhet szembe. A tartós forróság a lakosság egészségére, a mezőgazdaságra, a vízkészletekre és az erdőtüzek kialakulásának veszélyére egyaránt komoly hatást gyakorolhat.
