Felajánlotta lemondását Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, miután 164 ember neve tévesen került fel a nyilvánosságra hozott ügynökakták közé. A botrány miatt hétfőre összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülés a Tisza képviselőinek távolmaradása miatt határozatképtelen volt, a levéltár vezetője azonban így is válaszolt a kérdésekre. Apáti István szerint az ügyben akár Magyar Péter miniszterelnök felelőssége is felmerülhet – írja a 24.hu.
Mindössze néhány percig tartott az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának november 9-re összehívott ülése, amelyen a múlt héten nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok körüli hibákat és ellentmondásokat vizsgálták volna. A testület kilenc tagjából csupán hárman jelentek meg, így hivatalos meghallgatásra nem kerülhetett sor.
A bizottság ülését Apáti István, a Mi Hazánk politikusa és a testület elnöke kezdeményezte, miután kiderült, hogy a nyitottaktak.hu oldalon közzétett adatbázisban 164 olyan személy neve is megjelent, akiket valójában megfigyelt az egykori állambiztonság.
Az érintettek között szerepelt Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója is.
A Tisza hat bizottsági tagja nem vett részt a hétfői ülésen. Magyar Péter miniszterelnök már pénteken jelezte, hogy pártja képviselői távol maradnak attól, amit „a Fidesz alvállalkozói által hétfőre összehívott nemzetbiztonsági bohóckodáson” nevezett.
Az ülésen így csak Apáti István, valamint két fideszes képviselő, Hegedűs Barbara és Horváth László jelent meg. A meghívásnak ugyanakkor eleget tett Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója, Tóth Eszter Mária főigazgató-helyettes és Nagy–Csere Áron is. Jelen volt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.
Miután Apáti megállapította a határozatképtelenséget, informális beszélgetést kezdeményezett a megjelentekkel.
Cseh Gergő Bendegúz felajánlotta lemondását, és bocsánatot kért a 164 érintettől
A kötetlen meghallgatáson Cseh Gergő Bendegúz elismerte a nyilvánosságra hozott adatbázisban történt hibát, és közölte, hogy felajánlotta lemondását az ÁBTL főigazgatói tisztségéről.
„Elnézést kértem Lezsák Sándortól és mind a 164 érintettől a hibáért” – fogalmazott.
A főigazgató ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a történtek nem csorbítják munkatársai megbecsülését, akik az elmúlt egy hónapban rendkívüli erőfeszítéseket tettek az adatbázis összeállításáért.
Elmondása szerint a levéltár munkatársai hatalmas mennyiségű iratot dolgoztak fel, és a rendelkezésükre álló idő alatt többször is ellenőrizték az adatokat. A 6-os kartonok és a B-naplók esetében nem merült fel probléma, a mágnesszalagokról származó információknál azonban már nem jutott elegendő idő az utólagos ellenőrzésre.
„Ami irat nálunk volt, és amire volt időnk, azt többszörösen ellenőriztük, és nem is volt hiba” – hangsúlyozta.
A főigazgató szerint a hibásan közzétett neveket azonnal eltávolították, amint tudomást szereztek a problémáról, és elnézést kértek az érintettektől.
Egy elrejtett kód és a szoros határidő vezetett a hibához
Cseh Gergő Bendegúz részletesen beszélt arról is, hogyan történhetett meg, hogy megfigyelt személyek nevei kerültek a hálózati nyilvántartásba.
Az Alkotmányvédelmi Hivataltól átvett mágnesszalagos adatokat eredetileg strukturált formában kellett volna megkapniuk, ehelyett azonban ömlesztett adathalmaz érkezett. Egyetlen személy valamennyi adata egy Excel-cellában szerepelt, ami jelentősen megnehezítette a feldolgozást.
A források beszámolói szerint az adatokat október elején kapták meg, miközben a nyilvánosságra hozatal határideje november 4. volt.
Az adatok között ráadásul egy olyan, az egykori állambiztonság által használt kód is szerepelt, amelynek segítségével meg lehetett különböztetni a megfigyelteket a megfigyelőktől. Ennek a kódnak a fel nem ismerése vezetett a 164 személyt érintő téves besoroláshoz.
„Akkor tudtunk volna pontosabb munkát végezni, ha korábban megkapjuk az adatokat és humán erőforrás segítségével is ellenőrizni tudjuk” – magyarázta a főigazgató.
Cseh Gergő Bendegúz szerint az adatbázis összeállítása rendkívüli munkát igényelt, a mágnesszalagok rossz állapota pedig tovább nehezítette a feldolgozást. Elismerte, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elegendő minden szükséges ellenőrzés elvégzésére.
„A törvényt hajtjuk végre, ennek megfelelően próbáltuk betartani a határidőket” – válaszolta arra a kérdésre, érte-e politikai nyomás a levéltárat.
Hozzátette, bár tisztában voltak a határidő szűkösségével, ezt nem jelezték külön, mivel a levéltár jogalkalmazó szervként a törvényben előírt feladatokat hajtja végre.
A főigazgató szerint a mostani tévedés nem kérdőjelezheti meg a teljes közzétett iratanyag hitelességét. Más hibáról jelenleg nincs tudomásuk.
A 24.hu kérdésére, miszerint a februárra tervezett második közzétételi szakaszban előfordulhatnak-e hasonló problémák, Cseh azt válaszolta, mindent elkövetnek, hogy ez ne történjen meg.
Apáti István szerint Magyar Péter felelősségét is vizsgálni kellene
A beszélgetést követő sajtótájékoztatón Apáti István élesen bírálta a Tisza képviselőinek távolmaradását, és úgy vélte, a történtekért nem kizárólag a levéltár vezetését terheli felelősség.
A Mi Hazánk politikusa szerint politikai nyomásgyakorlás nehezedett az ÁBTL-re, még akkor is, ha ezt Cseh Gergő Bendegúz nem ismerte el.
Apáti úgy fogalmazott, hogy az ügyben miniszteri, sőt miniszterelnöki szintű felelősség is felmerülhet. Álláspontja szerint Magyar Péter működését állandó nyomásgyakorlás jellemzi, amely hozzájárulhatott a kialakult helyzethez.
A bizottság elnöke azt sem zárta ki, hogy a későbbiekben magát a miniszterelnököt is meghallgassák.
Bírálta azt is, hogy Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésben jelezte a Tisza távolmaradását, aminek következtében a parlament egyik legfontosabb bizottsága határozatképtelenné vált.
Apáti szerint az Országgyűlés feladata a kormány ellenőrzése, ezért különösen aggályosnak tartja, ha a miniszterelnök politikai döntése miatt egy parlamenti testület nem tudja ellátni a feladatát. A történteket a hivatali visszaélés előszobájának nevezte.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai felelősség kérdése nem menti fel a levéltár főigazgatóját a hibáért. Attól is tart, hogy a már azonosított 164 téves besoroláson kívül további pontatlanságok lehetnek az adatbázisban.
Lezsák Sándor felháborodott, a Fidesz a honlap leállítását követelte
Az ügynökakták körüli botrány november 4-én robbant ki, amikor a nyitottaktak.hu oldalon nyilvánosságra hozták a rendszerváltás előtti állambiztonsági iratok egy részét, köztük a mintegy 60 ezer személyhez kapcsolódó adatokat.
Az adatbázisban azonban informatikai hiba miatt olyan emberek is a hálózati személyek között jelentek meg, akiket valójában az állambiztonság megfigyelt.
Közéjük tartozott Lezsák Sándor is, aki határozottan visszautasította, hogy kommunista ügynökként tüntessék fel.
„Kikérem magamnak, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzenek meg engem, aki a kommunizmus üldözöttje voltam. Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg. Mindenki, aki ezt az aljas hazugságot terjeszti, a bíróság előtt fog felelni érte” – jelentette ki a volt politikus.
Lánya, Lezsák Anna fideszes országgyűlési képviselő az ÁBTL főigazgatójának lemondását követelte.
A Fidesz részéről Bóka János frakcióvezető szintén élesen reagált. Felszólította Magyar Pétert, hogy kérjen bocsánatot, emellett követelte a nyitottaktak.hu leállítását és Tarr Zoltán lemondását is.
Az ÁBTL mellett a miniszterelnök is elnézést kért Lezsák Sándortól a történtek miatt.
A hibát péntekre elhárították, és az érintett 164 személy nevét eltávolították a mágnesszalagokból létrehozott nyilvános adatbázisból. A levéltár tájékoztatása szerint a javítást követően ebben az adatállományban már csak azok szerepelnek, akiket hálózati személyként tartottak nyilván, és valamilyen formában együttműködtek az egykori állambiztonsággal.
