Vlagyimir Putyin számára egyre nagyobb kockázatot jelenthet, ha az ukrajnai háború úgy ér véget, hogy Oroszország nem szerzi meg teljes egészében a Donbászt. A The Economist szerint az orosz elnök környezetében már nemcsak a katonai és gazdasági következmények miatt aggódnak: maga Putyin is tarthat attól, mit jelentene számára egy olyan lezárás, amelyet Oroszországban kudarcként értékelnének.
A lap Putyin környezetéből származó forrásokra hivatkozva azt írja, az orosz elnök egy alkalommal a hozzá közel állóknak így fogalmazott: „Felakasztanak.”
A The Economist nem közölt részleteket arról, milyen helyzetben hangzott el a mondat, és a beszélgetés további körülményeiről sem számolt be.
A lap elemzése szerint Oroszországban közben egyre erősebben érzékelhető a háborúval kapcsolatos elégedetlenség. Közvélemény-kutatási adatok alapján a társadalomban is nő a fáradtság, az orosz politikai és gazdasági elit hangulata pedig még ennél is borúsabb lehet.
Az elit háborúval kapcsolatos kiábrándultságáról korábban más nemzetközi lapok, köztük a The Washington Post is közölt hasonló információkat.
„Egyre erősebb az érzés, hogy a cár üres”
A The Economist egyik, az orosz hatalmi körökhöz közel álló forrása szerint Putyin legnagyobb problémája nem feltétlenül a gazdaság állapota vagy az, hogy az orosz hadsereg nem tud újabb látványos sikereket felmutatni.
Sokkal súlyosabb tényező lehet az elvesztegetett idő.
A forrás szerint bármi legyen is a háború végkimenetele, a közel öt éve tartó ukrajnai harcok olyan kudarc képét erősíthetik, amelyet Moszkva egyre nehezebben tud elrejteni.
Az orosz elit egy másik képviselője így fogalmazott a lapnak: „Egyre erősebb az érzés, hogy a cár üres.”
A Kremlben eközben úgy gondolhatják, hogy a háborút nem lehet egyszerűen a jelenlegi állapotában lezárni.
„A tehetetlenségi forgatókönyvek nem előnyösek a Kreml számára” – fogalmazott a The Economist egyik forrása.
A lap szerint Moszkva jelentős gazdasági erőforrásokat és politikai tőkét fordított a háborúra, miközben egy elhúzódó patthelyzet egyre nehezebben igazolható.
A The Economist hangsúlyozza: az Oroszországot érintő jelenlegi gazdasági és politikai problémák önmagukban még nem jelentenek közvetlen veszélyt Putyin hatalmára. Az orosz elnök továbbra is rendelkezik azokkal a gazdasági eszközökkel és azzal az elnyomó apparátussal, amelyek segítségével folytathatja a háborút.
A legfontosabb kérdés sokkal inkább az lehet, miként érzékeli mindezt az orosz társadalom és az elit.
Vlagyimir Putyin tarthat attól, hogy gyengének látszik
A The Economist szerzői kiemelik, hogy senki nem tudhatja biztosan, mi jár Vlagyimir Putyin fejében. A Kremlhez közel álló emberekkel folytatott hosszú beszélgetések alapján mégis arra jutottak, hogy az orosz elnök döntéseit jelentős részben rezsimjének sajátos logikája határozhatja meg.
Ezt így foglalták össze: „rezsimjének bűnözői logikája vezérli: soha ne mutasson gyengeséget”.
Ez a gondolkodásmód újabb eszkalációhoz vezethet, ha az orosz vezetés úgy ítéli meg, hogy más módon nem tud kitörni abból a katonai patthelyzetből, amelyben fegyveres erői jelenleg vannak.
A The Economist lehetséges forgatókönyvként említi a hibrid hadviselés fokozását, valamint az Ukrajnát támogató országok ellen irányuló szabotázsakciók erősödését.
Nyugati hírszerző szolgálatok attól tartanak, hogy Oroszország olyan európai üzemeket is célba vehet, amelyek fegyvereket és katonai felszereléseket gyártanak az ukrán fegyveres erők számára.
Egyes hírszerzési források szerint Putyin ennek ellenére nem akar közvetlen katonai konfliktusba kerülni a NATO-val.
Újabb „álarcos” mozgósítás jöhet Oroszországban?
Az ukrajnai frontra a The Economist forrásai szerint Putyin további 300–400 ezer férfit küldhetne anélkül, hogy hivatalosan újabb országos mozgósítást hirdetne.
A Kreml a toborzás jelentős részét a regionális hatóságokra bízhatná. A helyi vezetők feladata lenne elegendő embert találni úgy, hogy közben a társadalmi elégedetlenség ne érjen el veszélyes szintet.
A források szerint ezt a rendszert már tesztelhetik a penzai régióban. A beszámolók alapján ott férfiakat tarthatnak vissza az utcán, majd kényszerrel küldhetik őket a háborúba.
A Wall Street Journal augusztus elején szintén arról írt, hogy a Kreml a szeptemberi Állami Duma-választások után új mozgósítási hullámot indíthat annak érdekében, hogy több ezer új katonát juttasson az ukrajnai frontvonalakra.
A lap forrásai szerint Moszkvában azért vizsgálják ezt a lehetőséget, mert egyre kevesebb szerződéses katona jelentkezik, ami akadályozhatja Vlagyimir Putyin tervét a teljes Donbász elfoglalására.
Egy újabb mozgósítás már olyan oroszokat is érinthetne, akik csak minimális katonai kiképzéssel rendelkeznek, vagy egyáltalán nem akarnak harcolni.
Ez jelentős különbség lenne a 2022 szeptemberében elrendelt első mozgósítási hullámhoz képest, amikor elsősorban tartalékosokat és korábbi katonai tapasztalattal rendelkező embereket hívtak be.
Nyugati hírszerző szolgálatok becslése szerint az orosz hadsereg halottakban és sebesültekben elszenvedett teljes vesztesége az év közepére elérhette az 1,4 millió főt. A szerződéses katonák toborzásának jelenlegi üteme a beszámolók szerint már nem elegendő ahhoz, hogy ezeket a veszteségeket pótolják.
