Augusztus utolsó napjaiban a veteményes már egészen más arcát mutatja, mint nyár elején. Kiürülnek az uborka és a korai zöldségek ágyásai, lassan fáradni kezdenek a nyári növények, és könnyű azt gondolni, hogy most már csak a betakarítás maradt. Pedig a szezon korántsem ér véget augusztussal: néhány jól megválasztott növénnyel még ősszel is szüretelhetünk, mások pedig most elültetve akár a következő tavaszra is megalapozhatják a kertet.
A nyár végi másodvetésnél azonban már nem ugyanazok a szabályok érvényesek, mint tavasszal. Ilyenkor elsősorban a gyors fejlődésű, illetve a hűvösebb őszi időjárást jól viselő növények közül érdemes választani. Augusztus végén többek között a hónapos retek, a spenót, a rukkola és a madársaláta is jó választás lehet, míg bizonyos káposztafélékkel már palántáról érdemes próbálkozni.
1. Hónapos retek – az egyik legbiztosabb nyár végi választás
Ha gyors eredményre vágyunk, a hónapos retek szinte adja magát. Rövid tenyészideje miatt a nyár végén elvetett magokból még jóval a komolyabb hidegek előtt szüretelhetünk. Ráadásul az ősz közeledtével egyre kedvezőbbé válhatnak számára a körülmények, hiszen a retek a nagy nyári forróság helyett inkább a mérsékeltebb időt kedveli.
A nyár végi vetésnél különösen fontos az egyenletes vízellátás. Ha a talaj kiszárad, majd hirtelen sok vizet kap, az a gumók minőségére is hatással lehet. A magokat ezért érdemes nedves talajba vetni, a kicsírázás után pedig ügyelni arra, hogy a föld ne száradjon ki teljesen.
2. Spenót – most kezdődik igazán a szezonja
A spenót számára a forró nyár nem éppen ideális. A hűvösebb időt kedveli, ezért ahogy közeledik a szeptember, ismét érdemes helyet szorítani neki a kertben.
Augusztus végén már elvethetjük az őszi szedésre vagy – megfelelő fajta választásával – áttelelésre szánt spenótot. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a még mindig felmelegedő, gyorsan kiszáradó talaj ronthatja a csírázás esélyeit. Éppen ezért jobb kivárni egy hűvösebb periódust, illetve este vetni, amikor a talaj felszíne már kevésbé forró.
A vetőbarázdát érdemes előzetesen alaposan beöntözni, majd a csírázásig folyamatosan nyirkosan tartani.
3. Rukkola – néhány hét alatt újra megtöltheti a salátástálat
Kevés helyünk maradt? A rukkola akkor is jó megoldás lehet. Gyorsan fejlődik, nem igényel hatalmas ágyást, és a nyár végi vetésből ősszel még bőven szedhetünk friss leveleket.
Az augusztus végi vetésnek ráadásul van egy nagy előnye: ahogy csökken a hőség, kisebb az esélye annak, hogy a növény gyorsan magszárba szökik. A megfelelő vízellátásról azonban továbbra sem szabad megfeledkezni.
4. Madársaláta – amikor más már elfogyott a kertből
A madársaláta tipikusan az a növény, amely akkor kerül igazán elemébe, amikor a nyári veteményes lassan kiürül. Jól viseli a hűvösebb időt, ezért augusztus végétől különösen érdemes számolni vele.
A csírázás idején ugyanakkor még okozhat problémát a nyár végi meleg. A madársaláta a spenóthoz hasonlóan hűvösebb talajban csírázik egyenletesebben. Ha még tart a kánikula, érdemes késő délután vagy este vetni, a talajt pedig következetesen nedvesen tartani.
Ráadásul a madársaláta azoknak is jó választás lehet, akik balkonon kertészkednek, mivel sekélyebb ládában vagy nagyobb cserépben is nevelhető.
5. Mángold – még az utolsó pillanatban is megpróbálhatjuk
A színes szárú mángold nemcsak mutatós, hanem hosszú ideig szedhető levélzöldség is.
Augusztus végén azonban már érdemes gyorsan cselekedni. Minél korábban kerül a földbe, annál több ideje lesz megerősödni az igazán hideg idő beköszönte előtt.
6. Sárgarépa – csak a megfelelő fajtával
A sárgarépa esetében augusztus végén már nem mindegy, milyen vetőmag kerül a kezünkbe. Hosszú tenyészidejű fajtával ilyenkor nem érdemes kísérletezni, rövid tenyészidejű változatokkal azonban még lehet esélyünk.
A megfelelő vízellátás mellett a gyorsabb fejlődésű sárgarépafajták még augusztusban is vethetők.
Itt különösen sok múlik az időjáráson: egy hosszú, enyhe ősz jelentősen növeli a siker esélyét. Ha pedig nem fejlődnek teljes méretűre a gyökerek, zsenge bébirépaként akkor is felhasználhatjuk őket.
7. Kelbimbó – mag helyett már palántát válasszunk
A kelbimbó egészen más kategória. Augusztus végén már túl késő lenne magról indítani, egy erős, fejlett palántával azonban még próbálkozhatunk. A növény kifejezetten kedveli a hűvösebb időt, a termése pedig a hideg hatására édesebbé válhat.
A palántákat napos helyre, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajba érdemes ültetni. Mivel tekintélyes méretű növénnyé fejlődhetnek, elegendő helyet kell hagyni közöttük.
Itt azonban számolni kell némi bizonytalansággal. Az augusztus végi kiültetés már későinek számít, így az eredmény nagyban függ a választott fajtától és attól, milyen hosszú, enyhe ősz következik.
8. Káposztafélék – itt is a palánta jelentheti a megoldást
Augusztus végén nem feltétlenül kell lemondani a káposztafélékről sem, de a hangsúly itt is a palántán van. Bizonyos káposztafélék és a karalábé esetében ebben az időszakban már biztosabb eredményt adhat a kiültetés, mint a közvetlen magvetés.
Ugyanakkor figyelni kell a kártevőkre: attól, hogy közeledik az ősz, a káposztalepke hernyói még nem feltétlenül tűnnek el a kertből.
9. Petrezselyem és metélőhagyma – a fűszernövényekről se feledkezzünk meg
Nem csak zöldséggel tölthetjük fel az üresen maradt ágyásokat. A petrezselyem és a metélőhagyma vetésével szintén próbálkozhatunk augusztusban.
Ezeknek ráadásul nem feltétlenül kell külön ágyást fenntartani: a metélőhagyma például balkonládában és cserépben is jól érzi magát.
10. Évelő virágok – nem csak a veteményest érdemes újratervezni
Augusztus vége a virágoskertben is tartogat lehetőségeket. A talaj még meleg, így az elültetett évelőknek van idejük gyökeret ereszteni a hidegebb hónapok előtt. A japán szellőrózsa például éppen nyár végén és ősszel mutatja meg legszebb arcát, és félárnyékos, enyhén nedves helyen érzi jól magát. A menyecskeszem ezzel szemben napos fekvést és jó vízelvezetésű talajt kedvel. Szintén jó választás lehet a krizantém, ami talán az egyik legnépszerűbb őszi virág, illetve az őszirózsa is.
Az újonnan telepített évelőket azonban nem szabad magukra hagyni. Attól, hogy egy kifejlett növény jól tűri a szárazságot, frissen kiültetve még rendszeres öntözésre lehet szüksége, amíg a gyökérzete meg nem erősödik.
Van egy fontos szabály: augusztus végén a víz dönthet mindenről
A nyár végi vetés legnagyobb ellensége sokszor nem az ősz közeledte, hanem még a nyári hőség és szárazság. A felhevült föld és a gyors párolgás miatt a frissen vetett mag körüli néhány centiméteres talajréteg akár órák alatt kiszáradhat. Ez különösen a sekélyen vetett, apró magvú növényeknél okozhat problémát.
Ezért érdemes a vetést késő délutánra vagy estére időzíteni, előtte alaposan benedvesíteni a vetőbarázdát, majd a csírázás időszakában egyenletesen nyirkosan tartani a földet. A talajtakarással szintén csökkenthető a párolgás és a talaj túlzott felmelegedése.
