Nyolcéves korában egy villamosbalesetben elvesztette bal lábszárának egy részét, mégis úszó-Európa-bajnok, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó és tizenkétszeres magyar rekorder lett. Halassy Olivért 1946. szeptember 10-én, mindössze 37 évesen lőtték agyon.
Halassy Olivér már gyermekkorában olyan akadállyal találkozott, amely abban a korban szinte minden sportolói álmot lezárt volna. Egy mozgó villamosra próbált felugrani, a baleset után pedig térd alatt amputálni kellett a bal lábát.
Úszni a keresztapja segítségével tanult meg. A visszaemlékezések szerint kezdetben egy lovak úsztatására használt medencében gyakorolt. Tizenhat évesen már harmadik lett a dunai folyamúszó bajnokságon, egy évvel később megnyerte a versenyt.
Két sportágban tartozott a világ élvonalához
Az Újpesti Torna Egylet sportolójaként 1926 és 1938 között sorra nyerte az országos úszóbajnokságokat. Több távon indult, tizenkét magyar rekordot állított fel, és egyéni, illetve csapatversenyekben több mint húsz bajnoki címet szerzett.
Közben a vízilabdában is meghatározó játékossá vált. Az 1928-as amszterdami olimpiáról ezüstéremmel tért haza. Los Angelesben 1932-ben, Berlinben 1936-ban olimpiai bajnok lett a magyar csapattal.
A nemzetközi sportadatbázisok szerint 91 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Fizikai ereje, gyorsasága és vízbiztonsága miatt ellenfelei sokszor csak szabálytalanság árán tudták megállítani.
Két Európa-bajnoki cím néhány órán belül
Pályafutásának egyik legkülönlegesebb napja az 1931-es párizsi Európa-bajnoksághoz kötődik. Előbb a magyar vízilabda-válogatott tagjaként szerzett aranyérmet, majd körülbelül két órával később rajthoz állt az 1500 méteres gyorsúszás döntőjében.
A versenyt hidegben, jégesőben rendezték. Halassy Olivér 20 perc 49 másodperces magyar rekorddal győzött, a célba érkezés után szinte teljesen kimerülve emelték ki a vízből.
A teljesítményét az teszi még rendkívülibbé, hogy a hiányzó lábszár miatt az úszás közben is másként kellett egyensúlyoznia és hajtania magát, mint riválisainak. Nem külön kategóriában versenyzett: ugyanazokat a távokat teljesítette, ugyanazokkal a sportolókkal mérkőzött.
Üldözötteknek segített a háború alatt
A második világháború idején fogyatékossága miatt nem hívták be katonai szolgálatra. Több beszámoló szerint üldözött zsidó sportolókat és ismerősöket bújtatott, és személyes iratainak, tárgyainak felhasználásával is próbált segíteni.
A háború után korábbi vitézi címe miatt eltávolították állásából. Sportpályafutását már befejezte, városházi tisztviselőként, majd más munkakörökben dolgozott.
Halálának részletei máig vitatottak
1946. szeptember 10-én éjszaka taxival tartott hazafelé. Haláláról több, egymástól eltérő változat maradt fenn.
Az egyik történet szerint fegyveres bűnözők támadták meg, és váltságdíjat akartak követelni érte. Más források szerint szovjet katonák próbálták megszerezni a taxit vagy kirabolni annak utasait. A találkozás lövöldözésbe torkollott, és Halassy Olivér, valamint a jármű vezetője is meghalt.
A részleteket nem sikerült teljes bizonyossággal tisztázni. Özvegye a harmadik gyermeküket várta; a kisfiú néhány nappal apja temetése után született meg.
A sportoló búcsúztatásán a korabeli beszámolók szerint mintegy ötezer ember vett részt. Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó mondott gyászbeszédet.
Halassy Olivért 1978-ban beválasztották az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. Újpesten sportközpont, utca és emléktábla őrzi a nevét.
