Horváth Lóránt és Laczó Adrienn hivatalos beadványban fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, aki ideiglenesen a köztársasági elnök feladatait is ellátja. A két ügyvéd azt kezdeményezi, hogy induljon eljárás a legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint hivatalvesztésének kimondása érdekében.
Az aranykonvoj-ügyben érintett ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó ügyvédek álláspontja szerint több olyan körülmény is felmerült, amely indokolttá teheti az eljárás megindítását.
A benyújtott javaslat szerint a köztársasági elnök kezdeményezésére az Országgyűlés kimondhatja a legfőbb ügyész hivatalvesztését, amennyiben „a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ügydöntő határozatban megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált”.
Horváth Lóránt és Laczó Adrienn beadványukban összesen öt olyan körülményt ismertettek, amelyek szerintük külön-külön és együttesen is alátámaszthatják a hivatalvesztési eljárás megindítását.
Az egyik legfontosabb érvük az aranykonvoj-ügyhöz kapcsolódik. Állításuk szerint az eddig megismert körülmények arra utalnak, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködhetett egy előre meghatározott időpontban végrehajtott, rendészeti és politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében.
A két ügyvéd szerint ezzel párhuzamosan a legfőbb ügyész elmulasztotta a szükséges ügyészi törvényességi felügyeleti intézkedéseket a Terrorelhárítási Központ eljárásával, az érintettek fogvatartásával, sanyargatásával, a kényszerítő eszközök alkalmazásával és az anyagi javak lefoglalásával kapcsolatban.
A beadvány másik pontja két külön rágalmazási ügyet említ, amelyek Semjén Zsolt, illetve Gulyás Gergely sérelmére indultak. A jogászok szerint ezekben az esetekben az ügyészség vádképviseletének átvétele olyan kivételes intézkedés volt, amely eltért a korábbi ügyészi gyakorlattól, és indokolatlan eljárási előnyt biztosíthatott hivatalban lévő kormánypárti politikusok számára. Hozzáteszik, hogy az intézkedések későbbi, a választások utáni visszavonása tovább erősítette azt a látszatot, hogy azok meghozatalakor nem kizárólag szakmai és törvényességi szempontok érvényesültek.
A dokumentumban szerepel továbbá az is, hogy Nagy Gábor Bálint olyan védelemben részesülhetett külföldön, amelyre a vonatkozó kormányrendelet alapján nem volt jogosult, miközben annak költségeit a Legfőbb Ügyészség közpénzből térítette meg.
A jogászok kifogásolták azt is, hogy hosszabb ideje betöltetlen a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettesi tisztség, ami szerintük arra utal, hogy a legfőbb ügyész közel egy éven át nem gondoskodott az ügyészi szervezet törvényes működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításáról.
Beadványuk végén azt kérik Forsthoffer Ágnestől, hogy vizsgálja meg a felsorolt körülményeket, és mérlegelje a hivatalvesztés kimondására irányuló országgyűlési javaslat előterjesztésének lehetőségét.
„A fentiekre tekintettel tisztelettel kérjük Tisztelt Elnök Asszonyt, hogy az Üsztv. 23. § (7) bekezdésében meghatározott közjogi jogkörében eljárva a jelen beadványban ismertetett körülményeket megvizsgálni, és a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló országgyűlési javaslat megtételének lehetőségét megfontolni szíveskedjék” – áll az ügyvédek által benyújtott kérelemben.
