Amikor megérkeznek az első komolyabb hidegek, a rosszul szigetelő ablakok miatt a lakás gyorsabban kihűlhet, a fűtésszámla pedig könnyen megemelkedhet. Van egy egyszerű, szinte ingyenes házi praktika, amelyhez mindössze egy kevés vízre és csomagolásból megmaradt buborékfóliára van szükség. A módszer elsősorban a régi, egyrétegű ablakoknál lehet hasznos, és néhány perc alatt kipróbálható – írja a Blic.
A buborékfóliát többnyire törékeny tárgyak csomagolására használjuk, majd a küldemény kibontása után kidobjuk. Pedig a levegővel töltött kis műanyag buborékoknak van egy másik tulajdonságuk is: lassíthatják a hő terjedését.
Ez különösen télen lehet előnyös, amikor a fűtött lakás és a hideg kültéri levegő közötti hőmérséklet-különbség miatt az ablaküvegen keresztül is folyamatosan távozik a meleg.
A módszer lényege, hogy a buborékfóliát közvetlenül az üveg belső felületére helyezzük. A benne rekedt levegő egy további szigetelőréteget alkot, amely mérsékelheti az üvegen keresztüli hőveszteséget.
A megoldás leginkább a régebbi, egyszeres üvegezésű nyílászáróknál lehet érezhető. Egy korszerű, két- vagy háromrétegű hőszigetelő ablaknál már jóval kisebb előnyt jelenthet, és nem helyettesíti a megfelelő nyílászáró-szigetelést.
Hogyan szigeteljük az ablakot buborékfóliával és vízzel?
A házi módszer egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell hozzá fúrni, csavarozni vagy az ablakkeretet átalakítani. A felhelyezéshez elegendő egy megfelelő méretű buborékfólia, egy olló és egy vízpermetező.
Először alaposan tisztítsuk meg az ablaküveg belső felületét. A por, a zsír és más szennyeződések megnehezíthetik, hogy a fólia egyenletesen megtapadjon.
Ezután vágjuk a buborékfóliát az üvegtábla méretére. Érdemes először egy kisebb ablakon kipróbálni, hogy megfelelően tapad-e, és mennyire zavarja a kilátást.
A felhelyezés négy egyszerű lépésből áll:
- Egy szórófejes flakonnal permetezzünk vékony réteg tiszta vizet az üvegre.
- Helyezzük a méretre vágott buborékfóliát a nedves felületre úgy, hogy a buborékos oldala az üveg felé, a sima oldala pedig a szoba felé nézzen.
- Óvatosan nyomjuk a fóliát az üvegre, és igazítsuk el a széleket, hogy megfelelően megtapadjon.
- Ellenőrizzük, hogy a fólia stabilan a helyén marad-e, és nem akadályozza-e az ablak nyitását vagy biztonságos használatát.
A víz elősegíti, hogy a műanyag az üveghez tapadjon, ezért sok esetben nincs szükség ragasztóra vagy kétoldalú ragasztószalagra. Ha a fólia mégsem marad a helyén, elképzelhető, hogy az adott üvegfelülethez más rögzítési megoldás szükséges.
A buborékfólia általában átengedi a természetes fény egy részét, de szétszórja azt, így az ablakon keresztüli kilátás homályosabbá válhat.
Tavasszal a fólia rendszerint egyszerűen lehúzható, megtisztítható és megfelelő állapotban a következő télen ismét felhasználható.
Fontos, hogy a fólia alatt ne maradjon tartósan nedvesség. Ha az ablak rendszeresen párásodik, vízcseppek jelennek meg a felületén, vagy nedvesedést tapasztalunk a keret körül, a fóliát el kell távolítani, és az üveget alaposan meg kell szárítani. A felgyülemlő nedvesség hosszabb távon penészesedést is elősegíthet.
A huzatos ablakokra önmagában nem jelent megoldást
A buborékfólia az üvegfelületen keresztül távozó hőt mérsékelheti, de a rosszul záródó ablakkereteket és az elöregedett tömítéseket nem javítja meg.
A brit Energy Saving Trust energiahatékonysági szervezet szerint a huzat megszüntetése az egyik legegyszerűbb módszer a fűtési hőveszteség csökkentésére. Különösen az ablakok, ajtók, padlószegélyek és falcsatlakozások környékét érdemes ellenőrizni.
Ha az ablakkeret mellett hideg levegő áramlik be, öntapadós habszivacs- vagy gumitömítéssel csökkenthető a huzat. A megfelelő tömítés kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy az ablak továbbra is akadálytalanul záródjon.
A bejárati ajtó alatt szintén jelentős mennyiségű hideg levegő juthat a lakásba. Itt külön erre a célra készült huzatfogó, ajtóseprű vagy átmenetileg egy feltekert törölköző is segíthet.
A kisebb réseket rugalmas tömítőanyaggal lehet lezárni, de nem minden nyílást szabad megszüntetni. A falon, ablakkereten vagy fűtőberendezések közelében található szellőzőnyílások fontos szerepet játszhatnak a biztonságos légcserében.
Gázkészülékek, kandallók és kályhák esetében különösen veszélyes lehet az előírt szellőzés akadályozása.
A használaton kívüli kéményen is távozhat a meleg
Egy nyitott, használaton kívüli kandalló vagy kémény szintén hozzájárulhat a lakás kihűléséhez, mert a meleg levegő felfelé távozhat rajta, miközben hideg levegő áramolhat be a helyére.
Az Energy Saving Trust szerint bizonyos esetekben kifejezetten erre a célra készült, eltávolítható huzatcsökkentő eszközökkel mérsékelhető a hőveszteség.
A kéményt viszont nem szabad házilag légmentesen betömni. A szellőzés hiánya nedvességproblémákat okozhat, működő vagy később újra használatba vett tüzelőberendezés esetén pedig súlyos biztonsági kockázatot jelenthet.
Különösen fontos, hogy az égéstermék-elvezetéshez és a tüzelőberendezések megfelelő működéséhez szükséges légáramlás mindig biztosított legyen. A kémények huzatmentesítését ezért célszerű szakemberrel egyeztetni.
A radiátor mögé helyezett hővisszaverő fólia is segíthet a fűtésszámlán
A lakás hőveszteségének csökkentésére az ablakok mellett a radiátorok környezetében is találhatunk lehetőségeket.
Ha a radiátor külső, rosszul szigetelt falra van felszerelve, a hő egy része a falat melegíti, amelyen keresztül energia távozhat az épületből.
Ezen segíthet a kifejezetten radiátorok mögé tervezett hővisszaverő szigetelőlap. A fényes, hővisszaverő felület csökkentheti a radiátor mögötti fal felé irányuló hősugárzás hatását, és hozzájárulhat ahhoz, hogy több hő hasznosuljon a helyiségben.
A National Energy Action brit energiaszegénységgel foglalkozó szervezet szintén ajánlja a radiátor mögé szerelhető hővisszaverő paneleket.
Az Energy Saving Trust szerint ezek a megoldások elsősorban a hőszigetelés nélküli külső falaknál eredményesek. A belső falakon lévő radiátorok mögött rendszerint jóval kisebb értelmük van, hiszen az ott leadott hő továbbra is az épületen belül marad.
A háztartási alufólia nem egyenértékű a speciális radiátorpanelekkel: nehezebb megfelelően rögzíteni, és nem rendelkezik azok hőszigetelő kialakításával. A brit szervezet ezért kifejezetten erre a célra készült termékek használatát javasolja.
A radiátor mögé szerelt szigetelés tényleges hatása a fal típusától, a fűtési rendszertől és a lakás adottságaitól függ. Nem állítható általánosan, hogy minden otthonban a leadott hő 35 százaléka visszanyerhető vele.
