A demokraták amerikai választási győzelme sem változtat Washington Iránnal szembeni politikáján – állítja Mojtaba Khamenei, Irán legfőbb vezetője. A november 3-i félidős választások után közzétett üzenetében arra figyelmeztetett, hogy Teherán nem számíthat kedvezőbb bánásmódra pusztán azért, mert a republikánusok elveszítették kongresszusi többségüket. Khamenei újabb amerikai katonai támadások esetére a korábbinál is szélesebb körű iráni válaszcsapással fenyegetett.
Miközben Donald Trump a republikánusok súlyos választási vereségének okait magyarázza, Iránból egészen más üzenet érkezett. Mojtaba Khamenei szerint hiába változnak az amerikai politikai erőviszonyok, Teheránnak nem szabad arra számítania, hogy Washington felhagy az Iránnal szembeni nyomásgyakorlással.
Az iráni legfőbb vezető november 4-én, szerdán tette közzé írásos állásfoglalását, egy nappal az amerikai félidős választások után. Az üzenet időzítése különösen jelentős: a demokraták a Szenátusban és a Képviselőházban is többséget szereztek, miközben az Egyesült Államok és Irán közötti katonai konfliktus továbbra is meghatározza a térség biztonsági helyzetét.
Khamenei szerint sem a demokraták előretörése, sem az Irán részéről tett esetleges engedmények nem vezetnének valódi változáshoz az amerikai külpolitikában.
„Ha vannak még olyanok, akik a legcsekélyebb reményt is táplálják arra, hogy a hegemón rendszer megváltoztathatja viselkedését, vagy hogy a politikai pártok és frakciók belső változásai változást hozhatnak, vagy akik azt képzelik, hogy az Egyesült Államoknak tett engedményekkel rávehetik őket, hogy felhagyjanak az iráni nemzet elleni ellenségeskedéssel, azok súlyosan tévednek” – fogalmazott az iráni vezető.
A nyilatkozat a november 4-i iráni nemzeti megemlékezés alkalmából jelent meg. Ezen a napon az országban az 1979-es teheráni amerikai nagykövetség elfoglalására emlékeznek, amely az Egyesült Államok és Irán kapcsolatainak egyik legsúlyosabb válságát idézte elő.
Khamenei súlyosabb válaszcsapást helyezett kilátásba
Az iráni vezető nemcsak a politikai változás lehetőségét utasította el, hanem újabb katonai fellépéssel is fenyegetett arra az esetre, ha az Egyesült Államok ismét támadást indítana Irán ellen.
„Ha ezek az agressziók megismétlődnek, a válasz sokkal szélesebb körű lesz” – jelentette ki.
Khamenei a Perzsa-öbölben, különösen a Hormuzi-szoros térségében történteket az iráni ellenállás bizonyítékaként mutatta be. Állítása szerint az amerikai katonai támaszpontok ellen végrehajtott iráni támadások, valamint a stratégiai jelentőségű tengeri útvonal feletti ellenőrzés Teherán válaszlépései voltak az amerikai katonai műveletekre.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiaellátási útvonala. A Perzsa-öbölből induló jelentős olajszállítmányok ezen a keskeny tengeri átjárón keresztül jutnak el a nemzetközi piacokra, ezért a térségben kialakuló katonai feszültség az energiaárakra is hatással lehet.
Khamenei szerint az elmúlt hónapok eseményei megmutatták, hogy az Egyesült Államok katonai ereje sem korlátlan.
„A Perzsa-öbölben, különösen a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet szertefoszlatta az Egyesült Államok legyőzhetetlenségének mítoszát” – állította.
Az iráni vezető úgy véli, hogy a konfliktus azoknak az Öböl menti államoknak a kiszolgáltatottságára is rávilágított, amelyek biztonságukat részben amerikai katonai támogatásra építik.
„A Perzsa-öbölben, különösen a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet rávilágított azoknak a kormányoknak a gyengeségére és tehetetlenségére, amelyek nem a saját népükre, hanem más hatalmakra támaszkodnak, valamint a nagyhatalmak hűtlenségére és arra, hogy képtelenek megvédeni kliensállamaikat” – közölte.
A teheráni vezetés ezzel azt a politikai üzenetet erősítette meg, hogy Irán a katonai és gazdasági nyomás ellenére sem kíván engedni Washington követeléseinek. Az amerikai támaszpontok megsemmisítésére és az Egyesült Államok meggyengülésére vonatkozó kijelentések Khamenei értékelései; ezek mértékét a közlemény nem támasztja alá független veszteségadatokkal.
Irán vezetője szerint Washington évtizedek óta az ország alávetésére törekszik
Khamenei írásos üzenetében az amerikai–iráni konfliktus történelmi előzményeit is felidézte. Az Egyesült Államok Iránnal szembeni politikáját egy több mint hetven éve tartó folyamat részeként mutatta be, amelynek célja szerinte az ország politikai és gazdasági alárendelése.
Hivatkozott az 1953-as iráni államcsínyre, amelyben az amerikai CIA és a brit hírszerzés is szerepet játszott. Az esemény során megbuktatták Mohammad Moszaddegh miniszterelnök kormányát, ami hosszú távon is meghatározta az iráni társadalom egy részének Amerikához való viszonyát.
Az iráni vezető felsorolta a Teherán ellen bevezetett gazdasági szankciókat, valamint Kászem Szulejmáni tábornok 2020-as, amerikai dróntámadásban történt megölését is. Szulejmáni az iráni Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős al-Kudsz egységének parancsnoka volt.
„Az amerikai vezetők folyamatosan megpróbálták Irán alávetésére kényszeríteni” – jelentette ki Khamenei.
Állítása szerint Washington jelenlegi célja már nem pusztán az iráni kormányzat politikájának megváltoztatása, hanem Irán feltétel nélküli megadása és akár az ország feldarabolása is. Ezeket a súlyos vádakat az iráni vezető saját politikai értékeléseként fogalmazta meg.
Khamenei úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak tett engedmények újabb követeléseket és további katonai nyomást eredményeznének. Ezért az iráni társadalom összetartását és az ország katonai erejének fenntartását szorgalmazta.
Az üzenet különös súlyt kap attól, hogy Mojtaba Khamenei az év eleji amerikai–izraeli támadások óta nem jelent meg személyesen a nyilvánosság előtt. A februárban megindult hadműveletekben apja, Ali Khamenei, Irán korábbi legfőbb vezetője életét vesztette. Fia később vette át az ország legmagasabb politikai és vallási tisztségét.
A republikánusok vereségét másként értékelik Teheránban
Az iráni vezetésen belül sem mindenki ugyanazt az üzenetet hangsúlyozta az amerikai választások után. Míg Khamenei szerint a pártpolitikai változás nem hozhat fordulatot Washington politikájában, Mohammad Báker Kálíbáf, az iráni parlament elnöke a háború elutasításaként értékelte a republikánusok vereségét.
Kálíbáf a közösségi médiában azt állította, hogy az amerikai szavazók a megélhetési költségek vagy lelkiismereti megfontolások miatt mondtak nemet a háborúra, és felszólította Washingtont, hogy vegye figyelembe ezt az üzenetet.
Donald Trump ezzel szemben a választások után elismerte, hogy az iráni háború hozzájárulhatott pártja vereségéhez, elsősorban a benzinárak emelkedése miatt. Az amerikai elnök továbbra is kitartott az Irán elleni katonai fellépés szükségessége mellett, és kijelentette, hogy hasonló helyzetben ismét ugyanígy döntene.
A két ország között 1980 óta nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatok. A szakítás az 1979 novemberében kezdődött teheráni túszválság után következett be, amikor iráni diákok elfoglalták az amerikai nagykövetséget, és 52 amerikait összesen 444 napig tartottak fogva.
