A magyarok 44 százaléka kételkedik Orbán Viktor volt miniszterelnök állításában, miszerint sorkatonaként megpróbálták beszervezni, de visszautasította az együttműködést az állambiztonsággal – derül ki az Europion friss közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát a társadalom közel háromnegyede támogatja, ugyanakkor csak minden tizedik megkérdezett tudta pontosan elmagyarázni, mit is takarnak ezek a dokumentumok – írja a HVG.
Az ügynökakták november 4-i nyilvánosságra hozatala nemcsak a kommunista állambiztonsági múlt iránti érdeklődést élénkítette fel, hanem a politikai szereplők korábbi érintettségével kapcsolatos kérdéseket is előtérbe helyezte. Az Europion az adatbázis megnyitásának napján készített felmérést arról, hogyan vélekednek a magyarok az iratok közzétételéről, és milyen következményekre számítanak.
Az eredmények alapján a nyilvánosság támogatottsága jelentős: a válaszadók 72 százaléka helyesli az ügynökakták közzétételét, míg 28 százalékuk ellenzi azt. A politikai hovatartozás azonban erősen befolyásolja a véleményeket.
A Tisza-szavazók 89 százaléka támogatja az iratok megismerhetőségét, a Mi Hazánk támogatóinak 75 százaléka, az egyéb pártok szavazóinak és a pártnélkülieknek pedig 71 százaléka ért egyet a döntéssel.
A Fidesz szavazói ezzel szemben megosztottak, és körükben az ellenzők vannak többségben: 55 százalékuk nem támogatja a nyilvánosságra hozatalt, míg 45 százalékuk helyesli azt.
A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalabbak nagyobb arányban támogatják az akták megnyitását. A 16–29 évesek 80 százaléka ért egyet a lépéssel, a 60 év felettieknél viszont már csak 64 százalék ez az arány. A férfiak körében 77, a nőknél 67 százalékos támogatottságot mértek.
A magyarok többsége támogatja az ügynökakták nyilvánosságát, de kevesen tudják, pontosan mik azok
Bár az állambiztonsági dokumentumok közzététele széles körű támogatást élvez, az Europion felmérése szerint a téma ismerete jóval korlátozottabb.
Amikor a válaszadókat arra kérték, hogy saját szavaikkal magyarázzák el, mit jelentenek az ügynökakták, mindössze 10 százalékuk adott pontos választ. További 23 százalék nagyjából helyesen, de pontatlanul fogalmazott, míg 60 százalék nem tudott értelmezhető magyarázatot adni. A fennmaradó válaszok tévesek voltak, vagy nem kapcsolódtak a kérdéshez.
Az iskolai végzettség alapján jelentős különbségek mutatkoztak. A diplomások 17 százaléka tudott pontos választ adni, míg az érettségivel nem rendelkezők körében mindössze 4 százalék volt ez az arány.
A politikai táborok között is eltérések látszanak: a Tisza-szavazók 14 százaléka válaszolt pontosan, további 29 százalékuk pedig megközelítőleg helyesen. A Fidesz támogatóinál ugyanez az arány 7, illetve 17 százalék volt.
Az érdeklődés sem feltétlenül jelent személyes utánajárást. A megkérdezettek 29 százaléka mondta azt, hogy tervezi átnézni az aktákat, vagy a felmérés idején már meg is tette.
Sokan számítanak arra, hogy közéleti szereplőknek kell majd lemondaniuk
A válaszadók többsége nem tart attól, hogy a saját családjával kapcsolatban kellemetlen meglepetés érheti. A megkérdezettek 63 százaléka valószínűtlennek tartja, hogy olyan közeli hozzátartozója nevét találja meg az iratokban, akinek a múltjáról korábban nem tudott. Mindössze 10 százalék számít ilyen felfedezésre.
A közéletben ugyanakkor jóval többen várnak következményeket.
A magyarok 63 százaléka szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala miatt ismert közéleti szereplők kényszerülhetnek lemondásra vagy háttérbe vonulásra.
A válaszadók 40 százaléka arra számít, hogy egy-két személyt érinthetnek ilyen következmények, további 23 százalék pedig ennél több érintettre számít.
A Tisza-szavazók körében 31 százalék véli úgy, hogy sok közéleti szereplőnek kell majd távoznia, míg a Fidesz támogatóinál 16 százalék ez az arány.
Orbán Viktor magyarázatában többen kételkednek, mint ahányan hisznek neki
Az Europion kutatása külön foglalkozott Orbán Viktor volt miniszterelnök korábbi nyilatkozatával is.
A politikus az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát megelőzően arról beszélt, hogy sorkatonai szolgálata idején megpróbálták beszervezni, de ő visszautasította az állambiztonsági szervekkel való együttműködést.
A felmérés szerint a magyarok 44 százaléka kételkedik Orbán Viktor magyarázatában, míg 36 százalék hitelesnek tartja azt.
A megkérdezettek 26 százaléka egyáltalán nem hisz a volt miniszterelnöknek, és úgy véli, van mit eltitkolnia. További 18 százalék inkább kételkedik az általa elmondottakban.
Ezzel szemben 19 százalék teljes mértékben, 17 százalék pedig inkább hisz Orbán Viktornak.
A pártpreferencia ebben a kérdésben különösen éles különbségeket mutat.
A Fidesz-szavazók 52 százaléka teljes mértékben elfogadja a volt miniszterelnök beszámolóját, és mindössze 3 százalékuk utasítja el egyértelműen.
A Tisza támogatóinál fordított a helyzet: 46 százalékuk egyáltalán nem hisz Orbán Viktornak, és csupán 2 százalékuk fogadja el teljes mértékben a magyarázatát.
Életkori bontásban a 60 év felettiek bizonyultak a leginkább bizakodónak a volt kormányfő állításával kapcsolatban: körükben 31 százalék teljes mértékben hisz neki.
Az Europion 2026. november 4-én, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának napján 1727 válaszadót kérdezett meg mobil- és webalkalmazáson keresztül.
A kutatás közlése szerint a becsült arányok maximális hibahatára 3,2 százalékpont.
