Kilenc hónappal Christa Pike sikertelen kivégzése előtt az ügyvédei már arra figyelmeztették a tennessee-i hatóságokat, hogy a nő súlyos vérképzőszervi betegsége veszélyes szövődményeket okozhat a halálos injekció beadásakor. Egy 2026 januárjában benyújtott bírósági irat szerint Pike jelentősen megemelkedett vérlemezkeszámmal küzdött, amelynek hátterében egy ritka vérráktípus állhatott. A kivégzés szeptember 30-án súlyos komplikációk miatt félbeszakadt, a halálra ítélt nő pedig két adag kivégzőszer beadása után is életben maradt.
Christa Pike ügyvédei jóval a kivégzés előtt attól tartottak, hogy a halálos injekció beadása rendkívüli fájdalommal és súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A 2026. január 8-án benyújtott keresetben nemcsak a tennessee-i kivégzési eljárást kifogásolták, hanem ügyfelük egészségi állapotára is részletesen felhívták a figyelmet.
A dokumentum szerint Pike vérlemezkeszáma jelentősen meghaladta a normális értéket. Az ügyvédek ezt egy ritka vérképzőszervi daganatos betegséggel, mieloproliferatív rendellenességgel hozták összefüggésbe. Az állapot egyes formáiban a csontvelő túl sok vérsejtet termel, ami növelheti a vérrögképződés és más szövődmények kockázatát.
A bírósági beadványban a jogi képviselők úgy fogalmaztak, hogy a tervezett kivégzés „nagy valószínűséggel szükségtelen és további fájdalmat és szenvedést, rettegést és megaláztatást okozna” ügyfelüknek.
A korábban benyújtott figyelmeztetések most ismét a figyelem középpontjába kerültek, miután a szeptember végi kivégzési kísérlet során az egészségügyi személyzetnek többször is nehézséget okozott az intravénás hozzáférés biztosítása.
Mi az a ritka vérbetegség, amelyet Christa Pike-nál azonosítottak?
A mieloproliferatív neoplazmák, röviden MPN-ek, a vérképzőszervi daganatos betegségek csoportjába tartoznak. Ezekben a csontvelő kórosan sok vörösvérsejtet, fehérvérsejtet vagy vérlemezkét állíthat elő.
Pike ügyében a dokumentumok elsősorban a trombocitózist említik, amely a vérlemezkék számának jelentős emelkedését jelenti. A jogi képviselők szerint ezt feltehetően egy ritka mieloproliferatív daganatos betegség okozta.
A magas vérlemezkeszám önmagában nem bizonyít rosszindulatú betegséget, mert más okokból is kialakulhat. Pike esetében viszont az ügyvédek a rendelkezésükre álló orvosi dokumentációra hivatkozva állították, hogy a háttérben vérképzőszervi betegség áll.
A januári keresetben a szakemberek a tüdőödéma kockázatára is figyelmeztettek. Ilyenkor folyadék halmozódik fel a tüdőben, ami súlyos légzési nehézséget okozhat.
Pike védői attól tartottak, hogy a pentobarbitál alkalmazása és a nő egészségi állapota együtt fokozhatja egy ilyen szövődmény kialakulásának esélyét. Arra is felhívták a figyelmet, hogy korábban már az egyszerű vérvételek és az injekciós tűk behelyezése is nehézséget okozott nála.
A bírósági irat szerint a börtön egészségügyi személyzete vérvételkor úgynevezett pillangótűt használt, amelyet kisebb vagy nehezebben hozzáférhető vénák esetén is alkalmaznak.
Az ügyvédek emiatt azt kérték, hogy a hatóságok vegyék figyelembe Pike egyéni egészségügyi kockázatait, és módosítsák a kivégzéshez előírt eljárást.
Két adag halálos injekciót kapott, mégis túlélte
A kivégzést 2026. szeptember 30-ára tűzték ki a Nashville-ben található Riverbend Maximum Security Institution börtönben.
A végrehajtás során a személyzet többször megpróbált működő intravénás hozzáférést kialakítani Pike karján. Egy később nyilvánosságra került ügyvédi beszámoló szerint körülbelül tíz tűt használtak, és felmerült a gyanú, hogy egyes vénák megsérültek, ezért a beadott szer nem megfelelően jutott a vérkeringésbe.
A nő két adag pentobarbitált kapott, mégsem halt meg. A kivégzést végül leállították, Pike-ot pedig súlyos állapotban kórházba szállították.
A jogi képviselők később arról számoltak be, hogy mindkét karján duzzanatok, égésszerű sérülések és hólyagok jelentek meg. Napokig eszméletlen volt, lélegeztetőgépre szorult, és az orvosok kezdetben rendkívül súlyosnak ítélték az állapotát.
A nő végül magához tért, majd tíznapos kórházi kezelés után, október 10-én visszaszállították a börtönbe.
A sikertelen kivégzés után Bill Lee, Tennessee kormányzója felfüggesztette az államban 2026-ra még hátralévő kivégzéseket, és független vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, mi történt.
Egyelőre nem bizonyított, hogy Pike vérképzőszervi betegsége közvetlenül okozta volna a kivégzés során fellépő szövődményeket. A beavatkozás közbeni vénasérülések és az intravénás hozzáféréssel kapcsolatos problémák dokumentáltak, de ezek pontos okát és a betegség esetleges szerepét a folyamatban lévő vizsgálatnak kell tisztáznia.
A nő korábban más kivégzési módot kért
Pike a kivégzés előtt azt kérte, hogy halálos injekció helyett kizárólag nőkből álló kivégzőosztag hajtsa végre a büntetését. Később az akasztás lehetőségét is felvetette, mert attól tartott, hogy a számára előírt injekciós eljárás különösen fájdalmas lehet.
A tennessee-i hatóságok nem hagyták jóvá a kéréseket. Az állam jogszabályai nem tették lehetővé, hogy Pike az általa megjelölt alternatív módszereket válassza.
A védelem az Egyesült Államok alkotmányának kegyetlen és szokatlan büntetéseket tiltó rendelkezésére is hivatkozott. A bíróságok a kivégzést megelőzően nem adtak helyt azoknak a kérelmeknek, amelyek a halálos injekció alkalmazását megakadályozták volna.
A sikertelen kivégzés után Pike ügyvédei újabb jogi lépéseket kezdeményeztek, és azt szorgalmazták, hogy halálbüntetését változtassák feltételes szabadlábra helyezés nélküli életfogytiglani szabadságvesztésre.
A nő október végén, ügyvédei közvetítésével először szólalt meg nyilvánosan a történtekről. Elmondása szerint a kórházban zavartan és fájdalmak között ébredt fel, és azóta is súlyos testi, valamint lelki következményekkel küzd.
Egy 1995-ös gyilkosság miatt ítélték halálra
Az 50 éves Christa Pike több mint három évtizede van börtönben a 19 éves Colleen Slemmer meggyilkolása miatt.
A bűncselekmény 1995-ben történt Tennessee államban. Pike akkor 18 éves volt, és egy Knoxville-ben működő, fiatalok számára létrehozott szakképzési központban vett részt képzésen.
A bíróság megállapította, hogy Pike akkori barátjával és egy másik fiatal nővel együtt az intézmény közelében található erdős területre csalta Slemmer-t, ahol brutálisan bántalmazták, majd meggyilkolták. Az ügy országos figyelmet kapott a gyilkosság különös kegyetlensége miatt.
Pike-ot 1996-ban ítélték halálra. Az ügyvédjei az elmúlt években többször kértek kegyelmet, részben a nő fiatal életkorára, valamint a gyermekkorában elszenvedett traumákra hivatkozva.
A szeptember 30-i sikertelen kivégzés után Pike továbbra is Tennessee állam halálra ítélt fogvatartottja. A hatóságoknak a folyamatban lévő vizsgálatban kell választ adniuk arra is, miért nem működött megfelelően a halálos injekció beadására kialakított eljárás.
