A világszerte több helyen bevezetett karanténok, lezárt határok és az utazás lehetőségének felfüggesztése olyan gazdasági következményekkel járhatnak, amelyeket még nem látunk tisztán, de eddig meglehetősen drámainak bizonyulnak.
Azonban megfigyelhetünk egy olyan hatást is, ami meglepően kedvezőnek bizonyult: ez pedig a környezetszennyezés csökkenése. Mivel sok gyárat bezártak, számos repülőjáratot töröltek, és a közúti forgalom is jelentősen csökkent világszerte, hiszen a lakosság sok helyen otthoni karanténban van, drasztikusan csökkent a szén-dioxid kibocsátás és általában véve a légszennyezés.
Tisztább a csatornák vize Velencében
Velence általában zsúfolt csatornáin most megállt a forgalom, a helyeik pedig azt vették észre, hogy a víz sokkal tisztább lett, és apró halakat is látni lehet benne.
A velencei polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, hogy a változás valójában nem a szennyezés csökkenésének köszönhető, hanem a vízi forgalom hiányának.
„A víz azért tűnik most tisztábbnak, mert csökkent a forgalom, így az üledék a csatornák fenekén marad, a hajók nem kavarják fel azt, és nem hozzák fel a felszínre.”
Ha a vízszennyezésben nem is állt be nagyobb változás, a levegő minősége jelentősen javult, és nem csak Velencében.
https://www.youtube.com/watch?v=lFi_njBfv5E&feature=emb_title
Csökkent a légszennyezés Kínában
Az ország lezárása óta jelentősen csökkent a nitrogén-dioxid-kibocsátás. A NASA műholdfelvételein egyértelműen látszik a különbség a Kínában tapasztalt légszennyezés mértéke között januártól februárig, és a látvány valóban sokkoló.
Fei Liu, a Goddard Űrközpont kutatója elmondta, még soha nem tapasztaltak ilyen drámai csökkenést ekkora területen, de ezt nem találta meglepőnek, figyelembe véve a szigorú intézkedéseket, amiket az országban bevezettek.
A levegőszennyezés Kínában több mint negyedével esett vissza az elmúlt hónapban, a nitrogén-dioxid szintje pedig megközelítőleg 30%-kal csökkent. Noha ez csak egy töredéke az egész éves szennyezésnek, mégis jelentősnek mondhatjuk, figyelembe véve, hogy Kína felelős a globális CO2-kibocsátás 30%-áért. A becslések szerint ez kétszáz millió tonna szén-dioxidnak felel meg, amely az Egyesült Királyság éves kibocsátásának több mint a fele.
Ez elsősorban a szénfelhasználás jelentős csökkenésének köszönhető. Kína energiájának közel 60%-át szénből állítja elő, de az ország lezárásával a legnagyobb széntüzelésű hőerőművek 36%-os csökkenést mutattak februárban a tavalyi év februárjához képest.
Marshall Burke, a Stanford Egyetem Földtudományi Tanszékének adjunktusa szerint a levegőminőség javulása akár 50-75 ezer ember életét is megmenthette. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente körülbelül 7 millió ember hal meg a levegőszennyezés miatt, és minden kilencedik ember jelentősen szennyező levegőt lélegzik be. Ezek a halálesetek az agyvérzések, szívbetegségek, krónikus obstruktív tüdőbetegség, tüdőrák és akut légzőszervi fertőzések számának megnövekedése miatt következnek be.
Lauren Sommer éghajlati szakértő szerint a szennyezésnek ez a rövidtávú csökkenése is pozitív hatásokkal járhat.
„Jó példa erre a 2008-as pekingi olimpia. Annak érdekében, hogy javítsák a levegő minőségét a játékok alatt, a kormány korlátozta az autóforgalmat és bezárta a gyárakat. A kutatók, akik nyomon követték az emberek állapotát abban az időszakban, javulást tapasztaltak a szív- és érrendszeri valamint a tüdő egészségi állapotában. Azt is megállapították, hogy azok a csecsemők, akiknek az anyja az olimpiai játékok alatt volt a terhesség harmadik trimeszterében, nagyobb testsúllyal születtek” – mondta a szakértő.
Bár ezek a hírek roppant bátorítóan hangzanak, sok szakértő attól tart, hogy amint a koronavírus veszélye megszűnik, minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Kína az elkövetkezőkben kizárólag iparának újraindítására fog koncentrálni, ez negatív hatással lehet a környezetre, és a visszaesés megfordíthatja a teljes folyamatot, figyelmeztet Li Shuo, a Greenpeace kelet-ázsiai tanácsadója. Kína elnöke bejelentette, hogy a gyáraknak és a munkásoknak „fel kell pörgetniük a tevékenységüket”, hogy elkerüljék a további gazdasági visszaesést.
Az elmúlt években Kína jelentős előrelépést tett a levegő tisztításában, és az egész országban 2013 és 2017 között jelentősen csökkent a szennyezés. 2017 és 2018 között az általános szennyeződés 10%-kal csökkent a kínai városokban.
A hongkongi Patrick Fung, a Clean Air Network elnöke azt reméli, hogy ez a rövid időszak is arra ösztönzi az embereket, hogy hosszú távú változásokat eszközöljenek.
Több tanulságot is levonhatunk a mostani világjárványból, és az emberi tevékenység bolygóra gyakorolt hatása mindenképpen egyike lesz ezeknek. A kérdés csak az, hogy felhasználjuk-e ezeket az információkat pozitív változások végrehajtására, vagy egyszerűen visszatérünk a megszokott kerékvágásba.
