Magyarország 2030 környékére teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök. Ez még nem jelenti azt, hogy 2030-ban a forintot biztosan felváltja az euró: a kormány jelenleg nem határozott meg hivatalos bevezetési dátumot.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a gyorsaságnál fontosabb, hogy az ország gazdasága, pénzügyi rendszere és vállalatai valóban felkészüljenek a közös európai pénz használatára. A jegybankelnök a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt a magyar euróbevezetés feltételeiről, előnyeiről és kockázatairól.
Magyar Péter szerint 2030 reális cél lehet
Magyar Péter úgy látja, 2030 reális céldátum lehet arra, hogy Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat.
A miniszterelnök Kiriákosz Pierrakákisz, az eurócsoport elnöke és Görögország pénzügyminisztere társaságában tartott budapesti sajtótájékoztatót. Közölte: a kormány szerint már az euróhoz vezető felkészülési folyamat is nagyobb gazdasági stabilitást és bizalmat teremthet a vállalatok, a befektetők és a fogyasztók körében.
Az egyik legnehezebben teljesíthető feltétel az államadósságra vonatkozó szabály lehet. A maastrichti előírás szerint az államadósság nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 60 százalékát, vagy legalább megfelelő ütemben kell közelítenie ehhez a szinthez.
Magyar Péter szerint a követelmények teljesítéséhez nem lesz szükség megszorításokra. A kormány számításai alapján már a hiteles felkészülési folyamat is mérsékelheti az állampapírhozamokat és az ország kockázati felárát, ami évente több százmilliárd forint megtakarítást jelenthet a költségvetésnek.
Az euró tényleges bevezetéséről később külön politikai döntést kell meghozni, amelyet társadalmi egyeztetés is megelőzhet.
Varga Mihály: nem elég teljesíteni a maastrichti feltételeket
Varga Mihály a Portfolio tudósítása szerint arra figyelmeztetett, hogy a maastrichti követelmények teljesítése önmagában még nem garantálja a sikeres átállást.
„Gyors euróbevezetés helyett sikeres euróbevezetést szeretnénk, de persze, ha az gyors lesz, senki sem fog tiltakozni” – mondta az MNB elnöke.
A sikeres euróbevezetéshez három alapvető feltételt nevezett meg:
- megfelelő társadalmi támogatottság;
- felkészült reálgazdaság;
- világos és egyértelmű gazdasági stratégia.
A jegybankelnök felidézte, hogy az euró bevezetése már mintegy 25 éve napirenden van Magyarországon. A 2000-es években elsősorban a gazdaságpolitikai feltételek, a következő évtizedben a politikai akarat hiánya, a 2020-as évektől pedig mindkét tényező akadályozta az előrelépést.
Magyarország a 2004-es európai uniós csatlakozáskor vállalta, hogy idővel belép az euróövezetbe, ennek ellenére mindmáig nincs hivatalos céldátum.
A magyarok 80 százaléka támogatja az euró bevezetését
Varga Mihály ismertette a legfrissebb felmérések eredményeit is. Ezek szerint a magyar lakosság 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ám csupán körülbelül 25 százalék gondolja úgy, hogy az ország már felkészült az átállásra.
A jegybankelnök szerint hasonló kettősség más közép-kelet-európai országokban is megfigyelhető volt az euróövezethez való csatlakozás előtt. A gazdaságpolitikának ezért nemcsak a pénzügyi követelményeket kell teljesítenie, hanem a lakosság kétségeire is hiteles válaszokat kell adnia.
Alacsonyabb kamatokat és kisebb devizakockázatot hozhat az euró
Az euró bevezetésének egyik legfontosabb előnye a forint és az euró közötti devizakockázat megszűnése lenne. Az átváltással járó tranzakciós költségek eltűnése a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményezhet.
A hiteles átállási folyamat mérsékelheti az állampapírhozamokat, később pedig a vállalati és lakossági hitelek kamatai is csökkenhetnek. A befektetők a jelenlegi hozamok alapján mintegy 60 százalékos esélyt tulajdonítanak a magyar euróbevezetésnek.
A kötvényhozamok 2026 eleje óta 196 bázisponttal mérséklődtek, miközben a forint az elmúlt hónapok egyik legjobban teljesítő devizája volt. Varga Mihály szerint ez azt mutatja, hogy a piac jelenleg hitelesnek tartja az euró felé vezető magyar gazdaságpolitikai irányt.
Az önálló monetáris politika elvesztése komoly kockázat
Az átállásnak kockázatai is vannak. Az euró bevezetése után Magyarország többé nem folytathatna teljesen önálló monetáris politikát, a kamatdöntéseket az Európai Központi Bank hozná meg.
Ez akkor okozna kisebb problémát, ha a magyar gazdaság növekedési és inflációs ciklusai egybeesnének az euróövezet országaiban tapasztalható folyamatokkal. A gazdasági ciklusok esetében Magyarország kedvező helyzetben van, az infláció szerkezetében viszont továbbra is jelentős különbségek láthatók.
A közép-kelet-európai országok energiafüggősége magasabb, ezért érzékenyebbek az energiaárak megugrására. Az euróbevezetés további veszélye lehet az ingatlan- és más eszközárak túlzott emelkedése.
Varga Mihály szerint az infláción nem bukhat el az euróbevezetés
Az MNB elnöke konkrét dátumot vagy vállalást nem jelentett be, de egyértelműen fogalmazott:
„Az infláción nem fog múlni a magyar euróbevezetés.”
Elmondása szerint a magyar infláció jelenleg az egyik legalacsonyabb Európában, Magyarország Dániával áll holtversenyben. A jegybank ennek ellenére nem tekinti befejezettnek a munkát: az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, miközben fenntartja türelmes és óvatos monetáris politikáját.
A felkészülésnek a reálgazdaságra is ki kell terjednie. Fontos, hogy a bérek emelkedése összhangban legyen a termelékenység javulásával, folytatódjanak az infrastrukturális fejlesztések, és a vállalatok versenyképessége is erősödjön.
Legalább két évet kell eltölteni az ERM II rendszerben
A magyar euróbevezetés hivatalos folyamatának része lehet a bankunióhoz és az európai szanálási rendszerhez való csatlakozás, valamint a pénzügyi felügyeleti rendszerek összehangolása.
Ezt követheti az ERM II árfolyamrendszerbe történő belépés. Ebben Magyarországnak legalább két évet kell eltöltenie úgy, hogy a forint árfolyama az előírt ingadozási sávon belül maradjon. Más országok tapasztalatai alapján ez az időszak két évnél hosszabbra is nyúlhat.
Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország kedvezőtlenebb gazdasági helyzetből kezdi meg a felkészülést, mint korábban több régiós ország. A lassuló növekedés, a demográfiai problémák, az emelkedő államadósság, a magas kamatkiadások és a globális kínálati sokkok miatt az euró feltételei csak a korábbinál jóval feszesebb költségvetési pálya mellett teljesíthetők.
