Teljes körű felülvizsgálat jön a hazai hulladékgazdálkodásban – jelentette be Magyar Péter. A miniszterelnök szerint azért van szükség az átfogó vizsgálatra, mert egyre több panasz érkezik a hulladékkezelésre, a Mohu pedig nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait. Egyelőre nem világos, hogy a most bejelentett lépés egy új vizsgálatot jelent-e, vagy a már korábban elindított koncessziós felülvizsgálat kiszélesítéséről van szó.
Magyar Péter csütörtök reggel a Facebook-oldalán közölte, hogy a kormány a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról döntött.
„Mivel özönlenek a panaszok a hulladékkezeléssel kapcsolatban, és a Mohu nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait, ezért a kormány a teljes hulladékgazdálkodási rendszer teljes felülvizsgálatáról döntött” – írta a miniszterelnök.
A bejelentés nem teljesen előzmény nélküli: a Tisza Párt kampányígéretei között korábban is szerepelt a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálata.
Már korábban is elindult egy vizsgálat a Mohu koncessziója ügyében
A kormány már korábban bejelentette, hogy átfogó vizsgálat indul a 35 évre a Mohunak adott hulladékgazdálkodási koncesszió ügyében. A folyamat hivatalosan meg is kezdődött, annak felelőse az Élő Környezetért Felelős Minisztérium.
Egyelőre nem derült ki, hogy Magyar Péter mostani bejelentése egy ettől különálló, még szélesebb körű vizsgálatot jelent-e, vagy a már megkezdett eljárás megerősítéséről van szó.
Az sem ismert pontosan, hogy melyek azok a szerződésben vállalt kötelezettségek és célszámok, amelyek teljesítését a kormány kifogásolja, ezeket ugyanis hivatalosan eddig nem hozták nyilvánosságra.
Súlyos veszteségekkel működik a rendszer
A hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer 2023-ban indult el. Az egyik cél az volt, hogy az állam megszabaduljon a lakossági hulladékszállítás évi 40–50 milliárd forintos veszteségétől, miközben a Mohu szervezettebb működéssel próbálja csökkenteni a rendszer költségeit.
A pénzügyi eredmények azonban eddig nem alakultak kedvezően. A Molnak 2023-ban 30 milliárd, 2024-ben pedig 60 milliárd forint tőkét kellett biztosítania a Mohunak, 2026 márciusában pedig további 16,6 milliárd forintos tőkeemelésről döntöttek.
Az elmúlt évek egészét nézve a Mohu mintegy 200 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a szolgáltatáson.
Egyre több panasz érkezik a palackvisszaváltás miatt is
A Mohu az elmúlt hetekben több ügy miatt is a figyelem középpontjába került. A palackvisszaváltási rendszerrel kapcsolatban megszaporodtak a lakossági panaszok, különösen Budapest belső kerületeiben, ahol a rendszer működéséhez kapcsolódóan köztisztasági és közbiztonsági problémákra is panaszkodtak.
A Mohu palackvisszaváltási rendszerért felelős vezetője nemrég azt javasolta a kormánynak, hogy szüntessék meg a készpénzes visszatérítés lehetőségét, a visszaváltáskor kapott blokkot pedig csak abban az üzletben lehessen levásárolni, ahol kiadták.
Budapesti kerületi polgármesterek eközben azt sürgették, hogy a Mohu vagy a kormány avatkozzon be a kialakult helyzet miatt.
Szolnokon a szemétszállítás is veszélybe került
A hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák nemcsak Budapesten jelentkeztek. Szolnokon korábban az is felmerült, hogy akadozhat a szemétszállítás.
Az ügyben Gajdos László miniszter levélben szólította fel a Mohut a helyzet rendezésére.
A hazai hulladékgazdálkodással kapcsolatban más problémák is rendszeresen előkerülnek, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén kialakuló illegális lerakóktól a biohulladék-gyűjtés hiányosságain át az időről időre kialakuló városi szemétproblémákig.
