Jelentős fordulatot hozott a francia belpolitikában a Marine Le Pen ellen zajló fellebbviteli eljárás ítélete. A párizsi bíróság három év szabadságvesztésre ítélte a politikust az európai parlamenti asszisztensek ügyében. A büntetés részeként egy évet elektronikus nyomkövetővel, házi őrizetben kell letöltenie. A döntés egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy mindez kizárja-e őt a következő francia elnökválasztásból.
A bíróság határozata szerint erre nem kerül sor: Marine Le Pen továbbra is jogosult indulni a köztársasági elnöki tisztségért folyó versenyben.
Az ítélet értelmében Marine Le Pen 45 hónapos közhivatal-betöltési tilalmat is kapott, amelyből 30 hónapot felfüggesztettek. A francia sajtó beszámolói szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy a 2025. március 31-étől számított 15 hónapos választójogvesztési időszak már letelt.
Ennek következtében a politikus ismét teljes választójoggal rendelkezik, így jogi akadálya nincs annak, hogy induljon a francia államfői tisztségért.
A BFMTV értesülése szerint Marine Le Pen később jelenti be, él-e a lehetőséggel, és hivatalosan is elindul-e a választáson.
Elektronikus karkötővel nem akart kampányolni
A döntés előtt a politikus többször is jelezte, hogy nem szeretne elektronikus nyomkövető viselése mellett kampányt folytatni.
„Ilyen körülmények között nem tudunk kampányolni” – fogalmazott korábban.
A párizsi fellebbviteli bíróság végül kimondta az ítéletet az úgynevezett európai parlamenti asszisztensek ügyében, amely még abból az időszakból származik, amikor pártja Nemzeti Front néven működött.
Az 57 éves politikust már tavaly bűnösnek találták az Európai Parlament pénzeszközeinek jogellenes felhasználása miatt.
A vád szerint uniós forrásokat olyan parlamenti asszisztensek fizetésére fordítottak, akik legalább részben a párt munkáját végezték, nem pedig az Európai Parlamenthez kapcsolódó feladatokat látták el.
A fellebbviteli döntés kihirdetésekor több támogatója a tárgyalóteremben kezével takarta el a száját, miközben az ítéletet ismertették.
Jordan Bardella is készülhet az elnökjelöltségre
Az ügy politikai jelentőségét tovább növeli, hogy amennyiben Marine Le Pen mégsem indulna a választáson, a Rassemblement National jelöltje várhatóan a párt elnöke, Jordan Bardella lenne.
A politikus már az ítélet előtt úgy nyilatkozott, hogy „nyugodt és készen áll a következmények elfogadására”.
A Politico által idézett Ifop-felmérés szerint Jordan Bardella egy ilyen forgatókönyv esetén akár a szavazatok 37 százalékát is megszerezhetné az első fordulóban, jelentős előnnyel a többi jelölthöz képest.
A következő francia elnökválasztást jövőre rendezik meg. Az első fordulót április 18-án, a másodikat – amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget – május 2-án tartják.
A hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron az alkotmányos szabályok miatt már nem indulhat újabb elnöki ciklusért, így a választás Franciaország politikai jövője szempontjából kiemelt jelentőségű lesz.
