Ha van növény, amelynek már az illata is a nyarat idézi, akkor az biztosan a levendula. Egyetlen csokor is elég belőle, hogy megtöltse a lakást a provence-i mezők hangulatával, de a varázsa messze nem csak ebben rejlik. Évszázadok óta használják gyógyításra, fűszerként, illatosítóként és a háztartásban is, mégis meglepően sok olyan tulajdonsága van, amiről kevesen hallottak.
1. A levendula valójában a mentafélék családjába tartozik
A legtöbben külön növénycsaládnak gondolják a levendulát, pedig közeli rokona a mentának, a zsályának, a rozmaringnak és a kakukkfűnek. Mindegyik a Lamiaceae, vagyis az árvacsalánfélék családjába tartozik, ezért nem véletlen, hogy hasonlóan intenzív illóolajokat termelnek.
2. Több mint 45 levendulafaj létezik – és több száz különböző változat
Bár sokan úgy beszélnek a levenduláról, mintha egyetlen növény lenne, a botanikusok ma már több mint 45 különböző levendulafajt tartanak számon, amelyekből több száz nemesített változat született. Nem mindegyik alkalmas ugyanarra: van, amelyiket elsősorban illóolajáért termesztik, mások dísznövényként népszerűek, míg a közönséges levendula (Lavandula angustifolia) az, amelyet teákhoz és gasztronómiai célokra is leggyakrabban használnak.
3. A méhek egyik kedvenc növénye
Ha szeretnél több beporzót vonzani a kertedbe, a levendulával nehéz mellélőni. Virágzáskor rengeteg méhet, poszméhet és pillangót vonz a kertbe.
Miközben ezek a hasznos rovarok szorgalmasan gyűjtik a nektárt, a kert többi növénye is profitál a fokozott beporzásból.
4. Cukor is készülhet belőle
Ez a növény egyik legkevésbé ismert felhasználási módja. Ha kristálycukrot és szárított levendulavirágot néhány napra egy jól záródó üvegbe teszel, a cukor átveszi a növény finom illatát.
Ezután kiválóan használható kekszekhez, piskótákhoz, palacsintához vagy akár egy csésze teába is.
5. A világ legnagyobb levendulamezői valójában nem Provence-ban, hanem Bulgáriában vannak
Provence kétségtelenül a levendula legismertebb otthona, de ma már nem Franciaország számít a növény legnagyobb termelőjének. Az elmúlt években Bulgária vette át a vezető szerepet a levendulaolaj-előállításban, és a nemzetközi kozmetikai ipar jelentős része is innen szerzi be az egyik legfontosabb alapanyagát. A híres francia levendulaföldek tehát továbbra is ikonikusak, de a levendulapiac valódi központja ma már jóval keletebbre található.
6. Egykor igazi luxuscikknek számított
Ma már szinte minden kertészetben találunk levendulát, a középkorban azonban egészen más volt a helyzete. Illóolaját és szárított virágát nagy becsben tartották, ezért főként a nemesi udvarokban, kolostorokban és az előkelő háztartásokban használták.
Az illatszerkészítők és gyógyítók is keresett alapanyagként tekintettek rá, így a levendula hosszú időn át a tehetősebb rétegek kiváltságának számított. Az európai uralkodók körében is népszerű volt. I. Erzsébet angol királynő például állítólag levendulát hordott magánál a kellemetlen szagok és a pestis elleni védekezés reményében, Viktória királynőről pedig úgy tudni, hogy a sült bárányhoz levendulás zselét fogyasztott.
7. Két elmélet is létezik arra, miért kapta éppen ezt a nevet
Az egyik magyarázat szerint a levendula neve a latin lavare („mosni”) szóból ered, ami nem véletlen. Az ókori rómaiak ugyanis előszeretettel illatosították ezzel a növénnyel a fürdővizüket, a ruháikat és még a közfürdőket is.
A másik elmélet szerint azonban a szó valójában a latin livere vagy lividus (kékes, lilás) szóból ered, a növény jellegzetes színe miatt.
8. Egyetlen liter illóolajhoz akár több mint 100 kilogramm virágra lehet szükség
A levendula illóolaja rendkívül koncentrált, ezért elképesztő mennyiségű növényre van szükség az előállításához. Fajtától és termesztési körülményektől függően akár 100–150 kilogramm frissen szedett levendulavirágból készül mindössze egy liter illóolaj. Ez az egyik oka annak, hogy a valódi, tiszta levendulaolaj viszonylag drága alapanyagnak számít.
9. A viktoriánus korban titkos üzeneteket is küldtek vele
A 19. században nagy divatja volt a virágok titkos nyelvének, vagyis a floriográfiának. A szerelmesek gyakran virágcsokrokkal üzentek egymásnak, amelyekben minden növénynek külön jelentése volt. A levendula is szerepelt ezekben a „virágszótárakban”, bár a jelentése nem volt mindenhol ugyanaz: egyes könyvek az odaadással és az erénnyel, mások inkább a bizalmatlansággal társították.
10. Kora reggel érdemes szüretelni
A levendulatermesztők a legtöbbször kora reggel vágnak neki a szüretnek – közvetlenül azután, hogy a harmat már felszáradt, de még a nappali hőség előtt. Ennek egyszerű oka van: ilyenkor a virágok illóolaj-tartalma a legmagasabb, míg a déli melegben az értékes, illékony aromás vegyületek egy része már elpárolog. Ezért a reggel szedett levendulából készül a legillatosabb csokor és a legjobb minőségű illóolaj.
