Moszkva felszólította a kijevi diplomáciai képviseleteket és a külföldi állampolgárokat, hogy „a lehető leghamarabb” hagyják el Kijevet, és arra figyelmeztetett, hogy folytatni fogja az ukrán főváros elleni támadásokat – írja a BBC.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a következő csapások „döntéshozó központokat és parancsnoki állásokat”, valamint dróngyártó létesítményeket céloznak majd a városban. Moszkva arra figyelmeztette a külföldieket és a diplomatákat, hogy hagyják el Kijevet, és kerüljék a közigazgatási és katonai épületeket.
Ukrajna erre reagálva azt közölte, hogy az orosz fenyegetések „nem mások, mint arcátlan zsarolás”, és arra szólította fel szövetségeseit, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára. A külföldi állampolgároknak címzett figyelmeztetéssel Moszkva „gyakorlatilag elismeri, hogy bombázásai többek között a külföldi diplomáciai testület megfélemlítését is célozzák” – áll a közleményben.
Ukrajna állítása szerint az orosz csapások Kijev ellen a háború kezdete óta „gyakorlatilag egyetlen hétre sem álltak le”, és a biztonsági fenyegetés továbbra is „ugyanolyan marad, mint az elmúlt években vagy hónapokban”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint a szombat éjszakai nagyszabású orosz támadások négy ember halálát okozták, és mintegy százan megsebesültek Kijevben és más térségekben. Moszkva azt állította, hogy a támadások és az újabb fenyegetések válaszlépések voltak egy szándékos ukrán csapásra a Starobilszk városában található diákszálló ellen, amelyben orosz közlések szerint 21 ember halt meg.
Oroszország több hullámban halálos rakétatámadásokat és dróncsapásokat indított Kijev ellen egy rövid fegyverszünet lejárta után, amely egybeesett a Moszkva által május elején szervezett éves Győzelem Napja felvonulással. Nem sokkal később egy lakóház elleni csapásban 24 ember, köztük három gyermek vesztette életét az ukrán fővárosban.
Néhány nappal később orosz közlések szerint három ember halt meg egy nagyszabású ukrán dróntámadásban Moszkva régiójában. Zelenszkij ezt a csapást „teljes mértékben igazoltnak” nevezte az orosz támadásokra adott válaszként.
Ezt követően Kijevet a háború egyik legnagyobb légitámadása érte szombatról vasárnapra virradó éjjel. A közösségi médiában közzétett felvételek egész éjszakán át villanó robbanásokat mutattak az égbolton, miközben a lakosok több helyen is erős detonációkat jelentettek, és számos civil célpont is találatot kapott.
Oroszország több tucat ballisztikus és manőverező robotrepülőgépet, valamint több száz drónt vetett be Kijev ellen, és egy „Oresnyik” hiperszonikus rakétát is indított a Kijevtől mintegy 90 kilométerre délre fekvő Bila Cerkva térségére – ez a fegyver elvileg nukleáris robbanófej hordozására is képes.
Civil célpontok is megrongálódtak, köztük a kijevi történelmi negyedben található Csernobil Múzeum, valamint az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeum. Egy bevásárlóközpont, egy piac és több lakóépület is megsemmisült a Lukanivka nevű városrészben.
Hétfő este Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy telefonbeszélgetés során arra kérte Marco Rubio amerikai külügyminisztert, hogy evakuálja az amerikai diplomatákat Kijevből – közölte az orosz külügyminisztérium.
A beszélgetés után Rubio kijelentette, hogy a jelentős támadások – akár Ukrajna, akár Oroszország részéről – „emlékeztetnek arra, miért is olyan szörnyű ez a háború”, és hogy „véget kell ennek vetni”. „Az Egyesült Államok készen áll és hajlandó mindent megtenni annak érdekében, hogy hozzájáruljon e háború befejezéséhez, és reméljük, hogy egy bizonyos ponton megnyílik erre a lehetőség” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter.
