Rövidesen kihirdetik a 2026-os Nobel-békedíj nyertesét, a döntés előtt pedig ismét Donald Trump neve került a figyelem középpontjába. Az amerikai elnök többször is egyértelművé tette, hogy szeretné megkapni az elismerést, és most is úgy beszél róla, mint amelyre saját teljesítménye alapján joggal tarthat igényt – írja a CNN.
Az idei jelölési listán 208 személy és 79 szervezet szerepelt, a végső döntést pedig a Norvég Nobel-bizottság hozza meg. A díjazott kiválasztásának folyamata szigorúan titkos, a jelöltek és jelölők adatait pedig harminc évig nem hozzák nyilvánosságra.
A Nobel-békedíjat Alfred Nobel kezdeményezte, és az öt tagból álló Norvég Nobel-bizottság ítéli oda. A bizottság tagjait a norvég parlament választja meg hatéves időszakra.
Trump szerint a bizottság hitelessége is forog kockán
Donald Trump a héten az Ovális Irodában is szóba hozta a Nobel-békedíjat. A döntés előtt úgy fogalmazott:
„Nem tudom, mi lesz a döntésük. Róluk az a hír járja, hogy nem adják oda olyan embereknek, mint én” – mondta szerdán.
Az amerikai elnök ezt követően azt állította, hogy ha ismét nem neki ítélik oda a díjat, az „hatalmas hitelességi veszteséget jelentene számukra”, majd hozzátette: „És ezt nem megvetésből mondom”.
Trump ismételten azt is kijelentette, hogy elnöksége alatt „nyolc háborúban” teremtett békét, ezt a megfogalmazást a CNN túlzónak minősítette.
A szakértők közül többen kevés esélyt látnak arra, hogy idén ő kapja az elismerést. Karim Haggag, a stockholmi Nemzetközi Béke Kutatóintézet igazgatója szerint nehezen egyeztethetők össze a Nobel-bizottság által képviselt eszmék Trump külpolitikai irányvonalával.
„Nagyon nehéz elképzelni, hogy a Nobel-békedíjbizottság eszményei hogyan állhatnának összhangban az elnök által ténylegesen követett politikákkal és álláspontokkal.”
Haggag arra is emlékeztetett, hogy Trump az ENSZ Közgyűlése előtt Irán megsemmisítésével fenyegetőzött, és nyíltan azt állította, hogy cselekedeteit nem korlátozza a nemzetközi jog.
A január 31-i határidő is sokat számít
A Nobel-békedíjra szóló jelölések január 31-én lezárultak, így az elismerés odaítélése jellemzően az azt megelőző időszak eseményeit is erősen tükrözi. A bizottság a később történt fejleményeket szintén figyelembe veheti.
2025-ben a Trump-kormányzat közreműködésével életbe lépett egy gázai tűzszünet, amely továbbra is törékeny. Steve Witkoff és Jared Kushner közben az ukrajnai háború lezárását célzó békemegállapodáson dolgoztak, jelentős áttörést viszont nem értek el.
A bizottság mérlegelését az is befolyásolhatja, hogy január 31. után az Egyesült Államok és Izrael támadásokat indított Irán ellen, amelyek során több ezer ember vesztette életét Iránban és Libanonban, és hosszabb ideig tartó instabilitás alakult ki a Közel-Keleten.
A Nobel-békedíj több mint egy évszázados története
A díjat először 1901-ben ítélték oda, akkor Henry Dunant, a Vöröskereszt alapítója és Frédéric Passy, a francia békemozgalom egyik vezető alakja közösen kapta meg.
A Nobel-békedíjat eddig 105 alkalommal ítélték oda, összesen 142 díjazottnak: 111 személynek és 31 szervezetnek. A legfiatalabb nyertes Malala Yousafzai volt, aki 17 évesen kapta meg az elismerést 2014-ben, a legidősebb pedig Joseph Rotblat, aki 87 éves volt, amikor 1995-ben díjazták.
2025-ben María Corina Machado, a venezuelai ellenzék vezetője kapta a Nobel-békedíjat. Egy évvel korábban a japán Nihon Hidankyo mozgalmat tüntették ki a nukleáris fegyverek nélküli világért végzett munkájáért, 2023-ban pedig az iráni emberi jogi aktivista Narges Mohammadi részesült az elismerésben.
A díjazottak között korábban olyan ismert politikusok és közéleti szereplők is szerepeltek, mint Barack Obama, Jimmy Carter, Mihail Gorbacsov, Kofi Annan és Al Gore.
