Oroszország továbbra is elzárkózik minden tűzszüneti javaslattól az Ukrajnával folytatott háborúban, arra hivatkozva, hogy a harcok ideiglenes leállítása csak az ukrán hadseregnek kedvezne.
Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója szerint Moszkva kizárólag olyan hosszú távú megállapodást tart elfogadhatónak, amely figyelembe veszi Oroszország stratégiai érdekeit.
A Kreml elutasítja a 30 napos tűzszünetet
Orosz tisztviselők elutasítják azt a 30 napos tűzszünetet, amelyet az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásokon javasoltak. A moszkvai vezetés szerint ez csupán időt adna az ukrán hadseregnek az újjászerveződésre és az erői megerősítésére.
„Ez nem lenne több, mint egy felszusszanás az ukrán csapatok számára” – mondta Jurij Usakov az orosz állami televíziónak adott interjúban, amelyet a Le Figaro idézett.
A Kreml hajthatatlan álláspontja világossá teszi, hogy Oroszország nem kívánja felfüggeszteni a katonai műveleteket. A vezetés úgy véli, hogy mindenféle harci szünet gyengítené az orosz hadsereg eddig elért frontvonalbeli előnyeit. Moszkva továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen tárgyalásnak magában kell foglalnia Oroszország érdekeinek elismerését – beleértve a vitatott területek feletti ellenőrzést is.
Európa figyelmeztetése: „Közvetlen fegyveres konfliktus” fenyeget
A tűzszünet elutasítása mellett Oroszország határozottan figyelmeztette az európai országokat, hogy a nyugati csapatok bármilyen ukrajnai bevetése Moszkva számára nyílt agressziónak minősülne.
„Számunkra teljesen elfogadhatatlan, hogy más államok fegyveres erőinek egységei Ukrajnában állomásozzanak (…) Mindez azt jelentené, hogy ezek az országok közvetlen fegyveres konfliktusba keverednek országunkkal, amelyre minden rendelkezésre álló eszközzel válaszolunk” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Ezek a kijelentések egyre intenzívebb nemzetközi viták közepette hangzottak el, amelyekben egyes európai országok békefenntartók küldését fontolgatják Ukrajnába. Moszkva szerint egy ilyen kezdeményezés közvetlen provokáció lenne, amely a konfliktust háborúvá eszkalálhatná Oroszország és a NATO között.
Oroszország stratégiai területeket követel vissza
Eközben az orosz hadsereg folytatta katonai előrenyomulását, és bejelentette a Kurszki területen található, stratégiailag fontos Szudzsa város visszafoglalását. Tavaly az ukrán erők sikeresen betörtek erre a térségre, hogy jobb pozícióba kerüljenek egy esetleges béketárgyalás során.
A Kremlhez közel álló források szerint Vlagyimir Putyin elnök nemrég ellátogatott a frontvonalra a térségben, ezzel is erősítve azt az üzenetet, hogy Oroszország nem hajlandó területet engedni Ukrajnának.
Az orosz tisztviselők határozott nyilatkozatai akkor hangzottak el, amikor egy amerikai küldöttség érkezett Moszkvába, hogy beszámoljon a Szaúd-Arábiában zajló tárgyalások eredményeiről. Ezek a megbeszélések azt vizsgálták, hogy van-e lehetőség egy tartós békemegállapodásra a több mint három éve tartó háború befejezésére.
A dzsiddai találkozó után Kijev beleegyezett abba, hogy elfogadja az Egyesült Államok javaslatát egy azonnali 30 napos tűzszünetről – ez az első lépés lehetne egy szélesebb körű békemegállapodás felé.
Oroszország azonban határozottan elutasította ezt a lehetőséget, ami arra utal, hogy a fegyvernyugvás esélye rendkívül csekély. Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy bármilyen kísérlet a békefenntartók Ukrajnába küldésére drámaian fokozhatja a feszültséget. Úgy tűnik, hogy a Kreml eltökélten folytatja katonai offenzíváját, így a tartós béke kilátásai egyre távolabbinak tűnnek.
