KezdőlapHírekPutyin új üzenetet küldött az ukránoknak a háború közepette: „Álljatok át a...

Putyin új üzenetet küldött az ukránoknak a háború közepette: „Álljatok át a mi oldalunkra”

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Twice.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra szólította fel az ukránokat, hogy a háború ellenére fogjanak össze Oroszországgal, és álljanak arra, amit ő „a történelem helyes oldalának” nevezett. A Kreml vezetője szerint a két népnek közös jövőben kellene gondolkodnia, miközben azzal vádolta a nyugati országokat, hogy saját érdekeik miatt támogatják Ukrajnát. A kijelentések egy Emir Kusturica által készített dokumentumfilmben hangzottak el, amelyet Kirill orosz ortodox pátriárka 80. születésnapjára mutattak be.

Hirdetés

Vlagyimir Putyin újabb üzenetet intézett az ukrán lakossághoz, miközben az Oroszország által 2022 februárjában indított teljes körű invázió csaknem öt éve tart. Az orosz államfő ezúttal nem katonai követelésekről beszélt, hanem történelmi és kulturális közösségre hivatkozva sürgette az oroszok és ukránok közeledését.

Az üzenet a szerb filmrendező, Emir Kusturica dokumentumfilmjében hangzott el, amely az orosz állami televízióban jelent meg november 20-án, pénteken. A Megkeresztelkedésünk. Az egyházfő című alkotás az orosz ortodox egyház vezetőjének, Kirill pátriárkának a 80. születésnapjára készült.

A TASS orosz állami hírügynökség szerint Putyin azt kérte az ukránoktól, hogy a jelenlegi tragédiákon túl a következő nemzedékek jövőjére is gondoljanak.

Hirdetés

„Azt szeretném mondani: álljatok át a mi oldalunkra, mert ez a közös oldalunk. Álljatok a közös oldalra, a történelem helyes oldalára” – fogalmazott az orosz elnök.

Putyin szerint az oroszoknak és az ukránoknak együtt kellene gondolkodniuk a jövőről

Az interjúban Vlagyimir Putyin többször hangsúlyozta, hogy szerinte Oroszország és Ukrajna lakosságának közös történelmi és kulturális öröksége van. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a két országnak a mostani háború ellenére is együttműködésre kellene törekednie.



„Bármi is történjék, bármilyen tragédiák zajlanak is ma, gondolnunk kell a jövőre, gyermekeink jövőjére. Meg kell értenünk, hogy ha erősek és jelentősek akarunk lenni, és meg akarjuk teremteni a jó fejlődés feltételeit, akkor természetesen együtt kell lennünk” – mondta.

Az orosz elnök hozzátette, hogy az egységet nem feltétlenül egyetlen állam létrehozásaként képzeli el.

Hirdetés

„Nem feltétlenül egyetlen állam keretein belül – egyáltalán nem erről van szó. Hanem az egységről a szó legtágabb értelmében” – magyarázta.

Putyin nem részletezte, milyen politikai vagy biztonsági feltételek mellett valósulhatna meg az általa szorgalmazott együttműködés. Azt sem fejtette ki, hogyan egyeztethető össze ez az elképzelés Ukrajna önálló államiságával és területi szuverenitásával.

Az orosz vezető korábban többször is azt hangoztatta, hogy az oroszok és az ukránok történelmileg egy népet alkotnak. Az ukrán vezetés ezt következetesen elutasítja, hangsúlyozva, hogy Ukrajna önálló nemzet, amelynek joga van saját politikai és külpolitikai döntéseket hozni.

A Nyugatot vádolta az ukrajnai háború elhúzódásával

Putyin az interjúban ismét azt állította, hogy a nyugati országok nem Ukrajna érdekében támogatják Kijevet, hanem azért, mert Oroszország meggyengítésére törekszenek.

Szerinte a jelenlegi konfliktus annak a történelmi politikának a folytatása, amelynek célja Oroszország erejének megtörése és külső befolyás alá vonása.

„Az embereknek meg kell érteniük, hogy mindazok, akik a jelenlegi, Oroszországgal való szembenállásban támogatják őket, nem Ukrajna érdekében cselekszenek, hanem a saját érdekeiket követik: mindenkit meg akarnak gyengíteni, részekre akarnak bontani, majd a saját akaratuknak alárendelni” – állította.

Az orosz elnök a „divide et impera”, vagyis az „oszd meg és uralkodj” elvével jellemezte azt, amit a nyugati országok politikájának tart.

Ezek Putyin politikai állításai, nem függetlenül igazolt tények. Az Ukrajnát támogató országok a katonai és gazdasági segítségnyújtást elsősorban az orosz invázióval szembeni önvédelemmel, Ukrajna szuverenitásával és Európa biztonságával indokolják.

A háborút Oroszország indította meg 2022. február 24-én, amikor csapatai több irányból lépték át Ukrajna nemzetközileg elismert határait.

Az ukrán vezetést nacionalizmussal, az országot összeomlással vádolta

A dokumentumfilmben Vlagyimir Putyin élesen bírálta Ukrajna politikai vezetését is. Azt állította, hogy az országban nem hazafiak, hanem más népekkel szemben ellenséges nacionalisták kerültek hatalomra.

„A hazafiak szeretik a saját országukat, a nacionalisták pedig más népeket gyűlölnek. Ez a különbség. Ezzel a gyűlölettel pedig nem lehet messzire jutni” – jelentette ki.

Az orosz elnök Ukrajna gazdasági helyzetéről is beszélt. Állítása szerint az ország már jóval az orosz katonai támadások előtt elveszítette korábbi ipari kapacitásainak jelentős részét, és súlyos népességcsökkenéssel küzdött.

„Mi történt a Szovjetunió felbomlása és Ukrajna függetlenné válása után? Elveszítette a hajóépítő, a repülőgép- és a rakétagyártó iparát. A gyakorlatban népességcsökkenés és ipartalanodás következett be. Minden szétesett” – mondta.

Putyin szerint mindez nem a közelmúltbeli orosz rakétacsapások következménye, hanem korábban megindult folyamat.

Az állítás leegyszerűsíti Ukrajna gazdasági történetét. Az ország a Szovjetunió felbomlása után valóban jelentős gazdasági és demográfiai nehézségekkel szembesült, de nem szűnt meg valamennyi említett iparága. Az orosz katonai támadások pedig dokumentáltan további súlyos károkat okoztak az ukrán ipari létesítményekben, energetikai hálózatban és közlekedési infrastruktúrában.

A „történelem helyes oldaláról” beszélt, miközben folytatódik a háború

A november 20-án nyilvánosságra hozott interjú egy olyan időszakban jelent meg, amikor továbbra sem született megállapodás az orosz–ukrán háború lezárásáról.

Az orosz elnök az ukrán lakossághoz intézett békülékenyebb hangvételű felhívása mellett továbbra is élesen bírálta Kijev nyugati szövetségeseit. Nem jelentette be a katonai műveletek leállítását, és nem ismertetett új, konkrét békejavaslatot sem.

A Twice.hu nemrég megírta, hogy nyugati hírszerzési értékelések arra utalnak, hogy Moszkva továbbra is katonai előnyök megszerzésére törekszik, és a harcok folytatásával számol.

Az ukrán álláspontot Volodimir Zelenszkij elnök november 20-i CNN-interjúja is érzékeltette. Zelenszkij az orosz elnököt Ukrajna ellenségének nevezte, és azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalások sikeréhez hatékony nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség.

Hirdetés

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet