Oroszország jelentősen szigorította Vlagyimir Putyin elnök védelmét, miközben a Kremlben egyre erősebbek az aggodalmak egy esetleges merénylet, dróncsapás vagy belső hatalomátvételi kísérlet miatt – írja a Financial Times.
Az elmúlt hónapokban az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat, az FSO drasztikusan megerősítette az elnök körüli biztonsági intézkedéseket. A lap szerint Putyin egyre több időt tölt földalatti bunkerekben, ahol az ukrajnai háború részleteivel foglalkozik, miközben fokozatosan eltávolodott a polgári ügyektől. Erről moszkvai, az elnököt ismerő források, valamint európai hírszerző szolgálatokhoz közel álló személyek beszéltek.
Putyin elszigeteltsége nem új jelenség: a Covid-19-járvány óta folyamatosan nőtt a távolság közte és a külvilág között. Március óta azonban a Kremlben hirtelen felerősödtek a félelmek egy puccs vagy merényletkísérlet miatt, különösen a drónok jelentette fenyegetés miatt.
„A Spiderweb nevű ukrán drónművelet okozta sokk még mindig érezhető” – nyilatkozta az FT-nek egy Putyinhoz közeli személy.
A biztonsági félelmeket tovább növelték azok az ukrán dróntámadások is, amelyek tavaly az Északi-sarkkörön túl fekvő orosz repülőtereket érték. Egy másik, az orosz vezetőhöz közel álló forrás szerint a venezuelai vezető, Nicolas Maduro januári, Egyesült Államok általi elfogása szintén hozzájárult a Kreml aggodalmaihoz.
A fokozódó fenyegetésre válaszul az FSO még tovább szigorította a Putyin körüli ellenőrzéseket. Az orosz elnök csökkentette személyes látogatásainak számát, és a vele találkozó személyeket a korábbinál is szigorúbb biztonsági átvilágításnak vetik alá.
A források szerint Putyin és családja már nem járnak a Moszkva környéki, illetve a Valdai-tó térségében található rezidenciáikra. Az elnök több időt tölt bunkerekben, köztük Oroszország déli részén, Krasznodar környékén, ahonnan akár hetekig is dolgozik. Eközben az állami média előre rögzített felvételekkel igyekszik fenntartani a megszokott működés látszatát.
Putyin közvetlen környezetének tagjai – köztük szakácsok, fotósok és testőrök – nem használhatnak tömegközlekedést, és az elnök jelenlétében tilos mobiltelefont vagy internethez csatlakozó eszközt maguknál tartaniuk. A lakóhelyeiken megfigyelőrendszereket is telepítettek.
Putyint ismerő orosz források szerint a moszkvai internetkapcsolat legutóbbi megszakadásai legalább részben az elnök védelmével és a drónok elleni biztonsági intézkedésekkel függhetnek össze.
Európai hírszerzési források szerint az FSO egységei jelenleg kutyás egységekkel végeznek kiterjedt ellenőrzéseket, és a Moszkva-folyó partján is állomásoznak, hogy dróntámadás esetén azonnal reagálni tudjanak.
A Kreml nem reagált azonnal a kommentárkérésre.
A biztonsági aggodalmak azonban nemcsak Putyinra korlátozódnak. Egy európai hírszerzési forrás szerint a biztonsági szolgálatok képviselői egy tavaly év végi találkozón egymást hibáztatták a magas rangú orosz katonai vezetők védelmének kudarcai miatt. A feszültséget tovább növelte Fanil Sarvarov altábornagy meggyilkolása is, amelyet az Ukrajnához köthető támadások sorozatának újabb állomásaként említettek.
Alekszandr Bortnyikov, az FSB vezetője a Védelmi Minisztériumot tette felelőssé, mondván, hogy más ügynökségekkel ellentétben nincs külön egysége a magas rangú tisztek védelmére. Viktor Zolotov, a Nemzeti Gárda vezetője és Putyin egykori testőre elutasította a felelősséget, és a korlátozott erőforrásokra hivatkozott.
Végül Putyin nyugalomra intette a feleket, majd megbízta az FSO-t tíz magas rangú tábornok védelmével. Közéjük tartozik Valerij Geraszimov vezérkari főnök három helyettese is. Korábban csak egyetlen ilyen magas rangú tiszt állt hasonló védelem alatt.
A biztonsági intézkedések szigorítása egybeesik azzal, hogy Putyin egyre inkább háttérbe szorította a belpolitikai kérdéseket, és szinte teljes figyelmét az ukrajnai háborúra fordítja.
Két, hozzá közel álló forrás szerint az orosz vezető naponta tart megbeszéléseket katonai tisztviselőkkel, és az operatív részletekbe is mélyen belemegy, akár olyan kisebb ukrán települések nevéig, amelyek egyik oldalról a másikhoz kerülnek. Ezzel szemben a háborúhoz közvetlenül nem kapcsolódó tisztviselők csak néhány hetente vagy havonta jutnak audienciához.
„Putyin idejének 70%-át a háború koordinálásával tölti, a maradék 30%-ot pedig [például] az indonéz elnökkel való találkozókkal vagy a gazdasággal foglalkozva” – nyilatkozta egy, őt jól ismerő személy, hozzátéve, hogy az egyetlen módja annak, hogy valaki több figyelmet kapjon, a „háború fokozása”.
Andrei Kolesnikov moszkvai politikai elemző szerint Putyin egyre inkább bezárkózik abba a világba, amelyet a biztonsági szolgálatok határoznak meg.
„Putyin olyan, mint Banksy új londoni szobrászati alkotása [egy zászlóval az arcát eltakaró férfi]: nem akar látni és hallani. Csak a biztonsági szolgálatokra hallgat, amelyek most már az élet minden területét irányítják, és reméli, hogy az emberek ezt fogadják el új normaként”.
Az elnök távolságtartása közben nő a frusztráció az orosz társadalomban. A háborús fáradtság egyre erősebb, miközben a lakosság súlyosbodó belső problémákkal szembesül.
Állami és független intézetek közvélemény-kutatásai szerint Putyin népszerűsége a 2022 őszén mért mélypontra esett vissza, amikor a részleges mozgósítás bejelentése után több százezer fiatal hagyta el Oroszországot.
A közösségi médiában egyre több videó terjed, amelyben hétköznapi oroszok és influenszerek bírálják a hatóságokat az internetkorlátozások, a kisvállalkozásokat sújtó adók és a Szibériában zajló állatleölések miatt.
A legismertebb megszólaló Viktoria Bonia, Monacóban élő életmódblogger volt, aki egy 18 perces, Putyinnak címzett videóban azt mondta, hogy „az emberek félnek tőle”. A felvétés több mint 1,5 millió kedvelést kapott.
Bonia hangsúlyozta, hogy nem ellenzi a rendszert, a videó terjedése mégis akkora visszhangot váltott ki, hogy a Kreml kénytelen volt elismerni: látták a felvételt. Ezt követően Putyin először beszélt nyilvánosan az internetkorlátozásokról, és arra szólította fel a tisztviselőket, hogy megfelelően „tájékoztassák a polgárokat”, ne pedig „kizárólag a tilalmakra koncentráljanak”.
Április 27-én Putyin idén másodszor jelent meg nyilvánosan, amikor szülővárosában, Szentpéterváron meglátogatott egy ritmikus gimnasztikai iskolát. A Kreml által közzétett videón rövid beszélgetést folytatott egy fekete pólót viselő lánycsoporttal, majd egyiküket homlokon csókolta.
A Kreml régóta használ hasonló, hétköznapi emberekkel megrendezett találkozókat arra, hogy Putyint elérhető, közvetlen vezetőként mutassa be.
„Egyértelmű jele annak, hogy Putyin aggódik népszerűsége csökkenése miatt: újra elkezdett gyerekeket csókolni a nyilvánosság előtt” – nyilatkozta Farida Rustamova, a független „Vlast” hírlevél alapítója és politikai elemző.
Rustamova ezzel korábbi, hasonló esetekre utalt, köztük arra a 2006-os jelenetre, amikor Putyin megcsókolta egy fiú hasát, látszólag azért, hogy közelebbinek mutassa magát az emberekhez.
Az elnök idei néhány utazása és találkozója éles kontrasztban áll a 2025-ös legalább 17 nyilvános programmal. Tavaly a tevékenységei között szerepelt látogatás a Kurszki régióban, az ukrán határ közelében, valamint katonai parancsnokságokon, ahol legalább ötször egyenruhában jelent meg.
„Egyre mélyül a szakadék aközött, amit Putyin hajlandó kezelni, és aközött, amit tőle elvárnak” – nyilatkozta Tatiana Stanovaya, a Carnegie Russia Eurasia Center vezető kutatója, hozzátéve, hogy nem valószínű, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozna.
„A közvélemény elégedetlenségének kitörései egyre gyakoribbá válnak” – tette hozzá.
