November 4-én megkezdődik a kommunista állambiztonsági iratok szélesebb körű nyilvánosságra hozatala – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán. A korábban elhalasztott intézkedés a Tisza Párt egyik kiemelt vállalása volt. Az ügynökakták megnyitásával több évtizedes titkok válhatnak megismerhetővé, bár a dokumentumok nem egyszerre és nem minden személyes adatot tartalmazó részletükkel kerülnek nyilvánosságra.
Magyar Péter október 31-én, szombaton megerősítette, hogy november 4-én megkezdődik az egykori kommunista állambiztonsági szervek iratainak közzététele. A miniszterelnök szerint az intézkedés nemcsak politikai vállalás, hanem a rendszerváltás óta rendezetlen történelmi kérdés is.
„A TISZA egyik legfőbb vállalását teljesítve, november 4-én nyilvánosságra hozzuk a szocialista diktatúra ügynökaktáit. Megkésett, nehéz és érzékeny téma lesz ez sok családban, de enélkül nincs rendszerváltás” – írta a kormányfő a Facebook-oldalán.
A bejelentés egy korábbi halasztás után érkezett. Az Országgyűlés szeptemberben fogadta el az állambiztonsági iratok szélesebb körű megismerését lehetővé tevő törvényt, amelynek első szakasza eredetileg október 20-án lépett volna életbe.
A Tisza Párt később két héttel eltolta a határidőt. A módosítást Melléthei-Barna Márton, a párt országgyűlési képviselője kezdeményezte, azzal az indoklással, hogy a dokumentumok átvizsgálása és a nyilvánosságra hozatal technikai előkészítése a vártnál több időt vesz igénybe.
Az új időpont szimbolikus jelentőséggel bír: november 4-e az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésének évfordulója, Magyarországon nemzeti gyásznap.
Milyen ügynökakták kerülnek nyilvánosságra november 4-én?
A közzététel első szakaszában az egykori állambiztonsági hálózat működéséhez kapcsolódó nyilvántartások válnak fokozatosan megismerhetővé. Ezek között szerepelnek az úgynevezett hatos kartonok, a beszervezési nyilvántartások és az egykori mágnesszalagokon tárolt H-jelű hálózati adatok.
Az iratokból többek között az derülhet ki, hogy az állambiztonsági szervek kiket tartottak nyilván hálózati személyként, milyen fedőneveket használtak, és milyen dokumentumok maradtak fenn a beszervezésükről vagy tevékenységükről.
A dokumentumok megjelenése nem jelenti azt, hogy november 4-én valamennyi érintett teljes aktája egyszerre elérhetővé válik. A korábban ismertetett szabályozás alapján a közzététel fokozatos lesz, és az iratok egy részét a személyes adatok védelme érdekében anonimizálják.
A személyi és beszervezési dokumentumok, köztük az úgynevezett B-dossziék feldolgozásának és közzétételének további határideje 2027. február 25., a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
A nyilvántartások értelmezése különös körültekintést igényel. Egy személy nevének felbukkanása egy állambiztonsági iratban önmagában nem bizonyítja, hogy tudatosan együttműködött a titkosszolgálatokkal vagy ténylegesen jelentéseket készített. A dokumentumok között beszervezési kísérletekre, megfigyelésekre és más, eltérő körülmények között keletkezett adatokra vonatkozó feljegyzések is lehetnek.
Több mint három évtizede tartó vita után nyílhatnak meg az iratok
A kommunista állambiztonsági múlt feltárása a rendszerváltás óta visszatérő kérdés Magyarországon. Az egykori titkosszolgálatok 1945 és 1990 között kiterjedt információgyűjtést és megfigyelést folytattak, irataik egy része pedig a rendszerváltást követően is korlátozottan maradt hozzáférhető.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában jelentős mennyiségű dokumentumot őriznek, ám a fennmaradt iratanyag nem teljes. A rendszerváltás idején dokumentumokat semmisítettek meg, más iratok továbbra is minősítettek, ezért a nyilvánosságra kerülő adatok sem feltétlenül adnak teljes képet az állambiztonsági hálózat működéséről.
Az új szabályozás célja, hogy a feldolgozott dokumentumok jelentős része ingyenesen, interneten és kereshető formában váljon hozzáférhetővé. A megfigyelt személyek számára továbbra is biztosítani kell annak megismerését, hogy kik jelentettek róluk.
Az érzékeny személyes adatok védelme szintén része a folyamatnak. Az egészségi állapotra, magánéletre, vallási meggyőződésre és más védett körülményekre vonatkozó információkat nem lehet korlátlanul közzétenni.
A továbbra is minősített dokumentumok esetében külön felülvizsgálati eljárásra van szükség. A minősítések felülvizsgálatát tanácsadó bizottság segíti, amely kezdeményezheti egyes titkosítások feloldását, de erről nem dönthet önállóan.
A november 4-i időpont tehát az ügynökakták szélesebb körű nyilvánosságra hozatalának kezdetét jelenti. Az iratok feldolgozása és további közzététele a következő hónapokban is folytatódik.
