A 76 éves Raymond Burke bíboros egy konzervatív klerikus, aki a katolikus egyház legtöbb fontos kérdésében összeütközésbe került Ferenc pápával. A wisconsini születésű Burke határozottan kiállt például az LMBTQ-csoportok, a válással vagy a nők egyházon belüli szerepével kapcsolatos politika enyhítése ellen, ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök közismert támogatója.
Amikor 2016-ban Ferenc pápa bírálta az elnök terveit, hogy falat építsen a déli, Mexikóval közös határon, Burke felajánlotta támogatását a republikánus politikusnak, mondván, hogy „megvédi az egyház értékeit.”
Burke egyike azoknak a bíborosoknak, akiket a legesélyesebbnek tartanak a konklávé közeledtével. De Pietro Parolin bíboros, Erdő Péter bíboros, Luis Antonio Tagle bíboros, Matteo Zuppi bíboros ugyancsak sokak szerint nagy eséllyel válhatnak a katolikus egyház következő vezetőjévé.
Donald Trump támogatja Burke bíborost, és szeretné, ha ő lehetne a következő pápa. A bukmékerek jelenleg úgy ítélik meg, hogy az amerikai bíboros a hatodik helyen áll az esélyesek listáján.
A konklávé rendkívül szigorú szabályok szerint zajlik, bár az évszázadok során sokat változott az eredeti rituálé. A konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, és a pápaválasztásban csak 80 év alatti bíborosok vehetnek részt. Bár a választók maximális számát 120 főben állapították meg, jelenleg ennél több, 138 szavazati joggal rendelkező bíboros van. A konklávé tagjaira szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek biztosítják a pápaválasztás titkosságát és zavartalan lebonyolítását.
A bíborosok naponta két szavazást tartanak, amíg valamelyik jelölt el nem éri a szavazatok kétharmadát. A szavazólapokat a hagyomány szerint ezután elégetik. Ha nincs többségi döntés, fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből, jelezve, hogy még nincs új pápa. Amikor sikerül megválasztani az új egyházfőt, fehér füst jelzi a döntést.
Raymond Leo Burke 2003-ban lett a Saint Louis-i főegyházmegye érseke, majd 2006 júliusában XVI. Benedek pápa kinevezte az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága, a katolikus egyház legfelsőbb bíróságának tagjává. Ő az ötödik Saint Louis-i érsek, aki a Bíborosi Kollégium tagjává vált, és egyike volt azoknak a választó bíborosoknak, akik részt vettek a Ferenc pápát megválasztó 2013-as pápai konklávén.
Ferenc pápa és Burke bíboros kapcsolata azonban korántsem volt felhőtlen. Megválasztása után Ferenc pápa változtatásokat eszközölt a Püspöki Kongregációban, amely a püspökök kiválasztását és kinevezését felügyeli, és Burke-öt nem nevezte ki újra tagnak. Burke pedig a maga részéről nyíltan kritizálta a pápát.
„Az a benyomás alakult ki, vagy a médiában úgy értelmezik, hogy szerinte túl sokat beszélünk az abortuszról, túl sokat beszélünk a házasság integritásáról, amely egy férfi és egy nő között köttetik. Pedig erről soha nem lehet eleget beszélni” – mondta az amerikai bíboros.
A kettejük közötti összetűzések folytatódtak, mígnem a vatikáni osztályvezetők 2023-as ülésén az a döntés született, hogy megfosztják Burke-öt római lakásától és havi 5000 eurós fizetésétől, bár ezt a kiváltságok átcsoportosításaként, nem pedig büntetésként tüntették fel.
Ennek ellenére Burke továbbra is erős jelölt, és a konklávé végeredménye bizonytalan, ami tükrözi a vélemények és nézőpontok sokszínűségét a katolikus egyházon belül.
