Nem tervezi a lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnök, annak ellenére sem, hogy Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott határidőt számára a távozásra. Az államfő az Indexnek adott interjújában világossá tette: jelenleg sem jogi, sem alkotmányos indokot nem lát arra, hogy feladja hivatalát.
„Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat” – fogalmazott Sulyok Tamás, aki hangsúlyozta, hogy az esküjéhez hű marad, és ameddig a hivatala gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kíván tenni vállalt megbízatásának.
„Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”
Az államfő szerint jelenleg egyértelmű politikai szándék mutatkozik arra, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnöki hatásköröket és az államfő alkotmányos szerepét. Úgy látja, személyén keresztül maga az intézmény is a politikai viták középpontjába került.
Sulyok Tamás arról is beszélt, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítással távolítaná el hivatalából, ugyanakkor szerinte egy ilyen folyamatnál különösen fontos szempont az európai és nemzetközi alkotmányos mérce betartása.
„Fontos szempont, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.”
Hozzátette: konkrét jogalkotási terv hiányában jelenleg nem tud megalapozott véleményt formálni arról, hogy egy esetleges alkotmánymódosítás valóban veszélyeztetheti-e a pozícióját.
A közvetlen államfőválasztás kérdéséről is szó esett az interjúban, amelyet Magyar Péter korábban többször felvetett. Bár Sulyok jelezte, hogy van véleménye erről a lehetőségről, annak részleteit nem árulta el. Ehelyett ismét arra utalt, hogy komoly politikai igény mutatkozik a köztársasági elnöki funkció átértelmezésére.
Az államfő felidézte az első találkozását is Magyar Péterrel a választások után. Elmondása szerint az egyeztetés őszinte és tárgyszerű volt, és elsősorban az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről szólt.
Sulyok szerint Magyar Péter „pontosan úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható”. Megadta neki a tiszteletet, ugyanakkor jelezte, hogy szerinte miért kellene lemondania.
„Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést.”
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy nem foglalkozik azzal, hogy Magyar Péter alkalmatlannak vagy méltatlannak tartja őt az államfői tisztségre. Véleménye szerint ezek politikai értékítéletek, miközben az alkotmány ilyen kategóriákat nem ismer.
Az interjúban hangsúlyozta: szerinte Magyarországon nem rendszerváltás, hanem kormányváltás történt. Úgy véli, az államfő feladata továbbra is az, hogy a nemzet egységét fejezze ki, és alkotmányos keretet biztosítson a politikai döntéseknek.
Sulyok Tamás arról is beszélt, hogy egyetlen korábbi döntését sem bánta meg, és azt sem, hogy Orbán Viktor felkérésére elvállalta a köztársasági elnöki tisztséget. Szavai szerint egy magyar ember számára ez a legnagyobb megtiszteltetés.
A választási kampány alatti hallgatását azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök megszólalásai ilyenkor különösen érzékenyek lehetnek, és könnyen megkérdőjelezhetik a pártatlanságát.
„A választási kampány időszakában a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny, mert könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát.”
Az Index kérdésére reagálva a Szőlő utcai ügy és a gyermekvédelem témájában is megszólalt. Szerinte államfőként távol kell maradnia az olyan szakmai kérdésekből kialakuló pártpolitikai vitáktól, amelyekben a hatóságok végzik a munkájukat, és nincs rendszerszintű zavar a demokratikus intézményrendszer működésében.
A beszélgetés végén szóba került a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepsége is. Magyar Péter előzetesen azt kérte, hogy ne készüljön közös fotó az államfővel és az új miniszterekkel. Sulyok Tamás szerint azonban ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget.
„A »kellemetlen« szót ebben az esetben nehezen tudom értelmezni, mert én az állam nevében gyakorlok egy közjogi funkciót. Amikor kinevezek egy minisztert, átadom a kinevezési okmányt, gratulálok neki, és sok sikert kívánok a munkájához. Az én szerepem ezzel véget ér. Hogy milyen felvételek készülnek erről, annak számomra nincs különösebb jelentősége. Nem vagyok fotós vagy operatőr, számomra a közjogi aktus fontos.”
