Több mint három és fél évtizedes politikai vita végére került pont kedden az Országgyűlésben: a képviselők megszavazták az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt. A javaslatot 149 képviselő támogatta, 35-en tartózkodtak, ellene senki sem szavazott. Az első feldolgozott adatok már október 20-án felkerülnek az internetre, a teljes folyamat azonban csak 2027 februárjában zárul le.
A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait a képviselők többsége leszavazta.
A végső szavazáson 149 igen és 35 tartózkodás mellett fogadták el a törvényt, nem szavazat nem volt. Tizenöt képviselő nem vett részt a szavazásban.
Magyar Péter miniszterelnök nem sokkal a parlamenti döntés után a közösségi oldalán reagált.
„36 év késéssel, a TISZA javaslatára a Magyar Országgyűlés ma megszavazta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A Fidesz nem támogatta a javaslatot. Vajon miért?” – írta.
Az ügynökakták megnyitását Magyar Péter már az áprilisi választási győzelem után megígérte. Akkor arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára teljes egészében nyilvánosságra hozzák és kereshetővé teszik az aktákat, valamint a „hírhedt mágnesszalagokat”.
Az elfogadott szabályozás alapján azonban a folyamat több lépcsőben történik majd.
Október 20-án kerülnek fel az első adatok
A törvény értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján személyazonosítás nélkül, ingyenesen és kereshető formában teszik közzé az állambiztonsági múlt feltárását szolgáló adatok jelentős részét.
Október 20-án kell nyilvánosságra hozni a már feldolgozott hatos kartonok, a beszervezési naplók, vagyis a B-naplók, valamint az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon tárolt H-jelű hálózati nyilvántartás nem minősített leíró adatait.
A beszervezési és személyi dossziék, vagyis a B-dossziék közzététele ezt követően folyamatos lesz. A teljes feldolgozás végső határideje 2027. február 25., a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Nem kerül minden adat változtatás nélkül az internetre
Az új szabályozás nem jelenti azt, hogy valamennyi állambiztonsági dokumentum teljes tartalma automatikusan és korlátozás nélkül nyilvánossá válik.
A törvény szerint bárki megismerheti és közölheti az ÁBTL-ben őrzött iratokat, fő szabály szerint azonban anonimizált formában. A megfigyelt személyek továbbra is megtudhatják, kik jelentettek róluk, illetve mely hivatásos állambiztonsági tisztek kezelték az ügyüket. Az érintettek elsőbbséget élveznek, és az iratokról ingyenesen kaphatnak másolatot.
A nyilvánosságra kerülő B-naplókból és B-dossziékból törölni kell a megfigyelt személyek és más harmadik felek védett adatait.
Nem hozhatók nyilvánosságra többek között az egészségi állapotra, függőségekre, szexuális életre és orientációra, valamint vallási vagy világnézeti meggyőződésre vonatkozó érzékeny személyes adatok.
Szűkebb körben kerülnek nyilvánosságra a mágnesszalagok adatai
Az eredeti törvényjavaslat valamennyi mágnesszalagos adatbázis nem minősített leíró adatainak automatikus közzétételét előírta volna. A parlamenti módosítás után azonban ez a kör szűkült.
Az elfogadott törvény automatikus internetes közzétételt a H-jelű adatbázisra ír elő, amely az egykori állambiztonsági hálózat tagjait tartotta nyilván. A mágnesszalagokon található többi adatbázis így nem kerül automatikusan teljes egészében az internetre, egyes iratok azonban más hozzáférési szabályok alapján továbbra is megismerhetők lehetnek.
A jelenleg minősített dokumentumok titkosítását sem oldják fel automatikusan. Ezek minősítését legalább kétévente felül kell vizsgálni, de nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi szerződésből fakadó vagy személyi biztonsági okból továbbra is titkosak maradhatnak.
Külön bizottság vizsgálhatja a továbbra is titkos iratokat
A minősítések felülvizsgálatát egy 13 tagú tanácsadó bizottság segíti majd. A testület tagjai közül tízet a nemzetbiztonságért, illetve a kultúráért felelős miniszterek jelölnek, két tagra pedig az ellenzéki frakciók tehetnek javaslatot.
A bizottság betekinthet a továbbra is minősített iratokba, és kezdeményezheti a titkosítás megszüntetését, saját hatáskörben azonban nem oldhatja fel azt.
A levéltári kutatás szabályai is változnak
A törvény nemcsak az egykori állambiztonsági iratok hozzáférhetőségét alakítja át, hanem a levéltári kutatás általános szabályait is.
A személyes adatokat tartalmazó levéltári dokumentumoknál az érintett halálától számított jelenlegi harmincéves védelmi idő öt évre rövidül.
Azoknak pedig, akiknél állambiztonsági iratok vagy azok másolatai jogellenesen vannak, október 20-tól számítva hat hónapjuk lesz arra, hogy átadják ezeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Aki ezt a határidőn belül megteszi, mentesül a jogellenes birtoklás hátrányos, köztük büntetőjogi következményei alól.
Az ügynökakták nyilvánosságának kérdése a rendszerváltás óta újra és újra megjelent a magyar politikában. Bár az ÁBTL tájékoztatása szerint az iratok jelentős része eddig is kutatható volt, az új szabályozás egyik legfontosabb változását az jelenti, hogy a feldolgozott adatok széles köre egységes, kereshető és bárki számára hozzáférhető internetes adatbázisba kerül.
