Donald Trump volt amerikai elnök mérlegeli a Németországban állomásozó amerikai katonák jelentős részének kivonását, és azok Kelet-Európába, köztük Magyarországra történő áthelyezését – derül ki a The Telegraph jelentéséből. A lépés újabb feszültséget szülhet az Egyesült Államok és európai szövetségesei között, egy olyan időszakban, amikor a NATO védelmi kötelezettségei és a tagállamok védelmi kiadásai egyre több vitát generálnak.
Jelenleg körülbelül 35 000 amerikai katona állomásozik Németországban, ám Trump korábban többször is bírálta az európai országokat a védelmi beruházásaik hiánya miatt. A volt elnökhöz közel álló források szerint Trump egyre inkább elégedetlen azzal, ahogyan Európa kezeli a globális biztonsági kérdéseket.
„Trump dühös, hogy úgy tűnik, ők [Európa] a háborút sürgetik” – nyilatkozta egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás a The Telegraph-nak.
A csapatok áthelyezése ennek megfelelően része lehet egy szélesebb körű stratégiának, amely az amerikai kötelezettségvállalások átalakítását célozza a NATO-n belül. A cél az, hogy az amerikai katonai jelenlét azokban az országokban erősödjön, amelyek teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket a szövetség felé.
Brian Hughes, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal szóvivője elmondta, hogy bár hivatalos döntés még nem született, az amerikai hadsereg rendszeresen értékeli csapatai telepítését világszerte.
„Bár nincs konkrét bejelentés a küszöbön, az amerikai hadsereg mindig fontolóra veszi a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a lehető legjobban reagálhasson az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyekre” – mondta Hughes.
A The Telegraph információi szerint az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló Magyarország lehet az egyik potenciális célállomás a Németországból kivonásra kerülő csapatok számára. A terv különösen érzékeny időszakban merült fel, mivel Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban – eltérően más uniós tagállamoktól – ellenállt az Ukrajna támogatását célzó európai kezdeményezéseknek.
Trump régóta kritizálja a NATO-tagországokat, amiért nem teljesítik a GDP 2%-át kitevő védelmi kiadási követelményt, és azt állítja, hogy az Egyesült Államok aránytalanul nagy terhet vállal a szövetség fenntartásában. Korábban már felvetette annak lehetőségét, hogy azok az országok, amelyek nem teljesítik ezt a feltételt, nem számíthatnak az amerikai katonai védelemre.
„Amikor a NATO-ba érkeztem, az első találkozóm alkalmával észrevettem, hogy az emberek egyáltalán nem fizetik a számláikat, és azt mondtam, hogy várjak a második találkozómig” – mondta Trump. „És így is tettem. És felhoztam a témát, és azt mondtam: Ha nem fizetik a számláikat, nem veszünk részt a munkában. Nem fogjuk megvédeni önöket.”
Ez az álláspont radikális változásokat hozhat az amerikai katonai jelenlét eloszlásában Európában, prioritást adva azoknak az országoknak, amelyek hajlandóak több pénzt fordítani a közös védelemre.
Trump már első elnöki ciklusa alatt elrendelte 12.000 amerikai katona kivonását Németországból, noha az USA több kulcsfontosságú bázist működtet az országban, például a Ramstein légibázist és az amerikai Európai Parancsnokság főhadiszállását. Ezt a döntést azonban a Biden-adminisztráció végül felfüggesztette a kongresszusi és szövetségesi nyomás hatására.
Ha Donald Trump tervei valóra válnak, és a csapatok egy része valóban Magyarországra kerül, az jelentős fordulatot hozhat az Egyesült Államok globális katonai stratégiájában, miközben új erőviszonyokat teremthet a régióban. Az ilyen lépések hosszú távú hatása nemcsak a NATO jövőjét, hanem az európai biztonsági struktúrát is alapjaiban befolyásolhatja.
