Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken figyelmeztetett: kritikus időszak következik az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerv ügyében. A kormányfő a közszolgálati rádióban elhangzott heti nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Európának el kell kerülnie a háborúba való mélyebb bevonódást, és a következő hetekben sorsdöntő tárgyalások várhatók.
„Ez a béketerv olyan javaslatokat tartalmaz, amelyekről előzetesen az oroszok és az amerikaiak már tárgyaltak egymással. A következő 2-3 hét döntő lesz, hiszen megszületnek az első hivatalos reakciók erre a huszonnyolc pontos javaslatra, és ‘elkezd valami kibontakozni, közeledik a budapesti békecsúcs'” – mondta Orbán az MTI beszámolói szerint.
A miniszterelnök emlékeztetett: „közeledik a budapesti béketalálkozó”, utalva Donald Trump amerikai elnök korábbi javaslatára, miszerint a magyar fővárosban találkozna Vlagyimir Putyin orosz államfővel az ukrajnai háború lezárásának céljából.
Orbán szerint bár minden jelenlegi európai probléma a konfliktusból ered, a „legnagyobb gond az, hogy Európa úgy döntött, háborúba lép”. Úgy látja, az amerikai béketerv célja nemcsak „az életek megmentése a frontvonalon és a megnyerhetetlen háborúra fordított pénzpazarlás leállítása”, hanem az is, hogy Európa kikerüljön a konfliktus közvetlen terhéből.
Kiszivárgott részletek az amerikai béketervről
Az Axios értesülései szerint a béketervet egy 28 pontos dokumentum foglalja magában, amely Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint Vlagyimir Putyin gazdasági tanácsadója, Kirill Dmitriev közötti egyeztetések nyomán született – mindezt úgy, hogy az európai szövetségeseket nem tájékoztatták előre.
Névtelen források alapján a tervezet legérzékenyebb pontjai a következők:
Mit kellene Ukrajnának feladnia?
- a teljes Donbasz régió átadása Oroszországnak,
- a fegyveres erők jelentős leépítése,
- a nagy hatótávolságú fegyverekről való lemondás.
Mit kapna cserébe Ukrajna?
- Oroszország visszaadná Zaporizzsja és Herszon tartományok egy részét,
- elfogadná, hogy Ukrajna nyugati biztonsági garanciákat kapjon,
- ugyanakkor Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz,
- és külföldi csapatok sem állomásoznának a területén,
- a Donbasz átadott részei pedig demilitarizált övezetté válnának.
A javaslat Európában már most komoly feszültséget keltett, sok vezető szerint a terv olyan engedményeket követel Kijevtől, amelyek a gyakorlatban az ukrán szuverenitás feladását jelentenék.
